Lerövidül a növénynemesítés ideje, jóval kisebb mennyiségű műtrágya terheli a termőföldeket és kevesebb humán erőforrás szükséges a mesterséges intelligenciának köszönhetően.
Nyitottabbá kell tenni a hazai gazdákat az AI (artificial intelligence), azaz a mesterséges intelligencia kínálta megoldásokra, mert még a kisebb gazdaságok is jelentős pénzt és időt takaríthatnak meg a segítségükkel – a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) kutatói szerint. Ugyanis a mesterséges intelligencia ma már minden tudományos területen, így a mezőgazdaságban is megjelent.
Bár a hazai szabályozást még finomítani kell, egyre több mesterséges intelligencia alapú eszközt használnak már a magyar mezőgazdaságban is. Noha a drónok működését is szigorúan szabályozzák itthon, ma már pilóta nélküli eszközök vizsgálják a magasból az aszálykárokat, vagy ezek segítségével állapítják meg egy-egy földterület tápanyagigényét. „A legnagyobb segítséget a döntéshozatalban nyújtja az AI” – húzta alá Hollós Roland, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (HUN-REN ATK MGI) tudományos munkatársa.
Tapasztalatai szerint a folyamatok és az adatok elemzése után gyorsan, akár percek alatt képes olyan döntéseket hozni a mesterséges intelligencia, amelyhez korábban hetek kellettek. Ennek köszönhetően a növénybetegségek meghatározása is gyorsabb és pontosabb lett, míg korábban ez a munka jóval több időt igényelt.
Gyorsabb nemesítés
A növénynemesítésnél szintén kiemelte az időfaktort Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI intézetigazgatója. Egy új fajta kinemesítéséhez, mire az a piacra kerül, tíz esztendő szükséges. Az AI segítségével ezt akár 6-7 évre lehet csökkenteni. „Bár a 3-4 év nyereség nem tűnhet soknak, de ha hozzávesszük, hogy közben nagyságrendekkel kevesebb keresztezésre, valamint kevesebb vegyszerre van szükség, így valóban rengeteg költséget takaríthat meg a nemesítés folyamata során a mesterséges intelligencia” – fűzte hozzá az intézetigazgató.
„Az AI a növénynemesítés minden részfolyamatában alkalmazható, mivel ezek a technológiák különösen alkalmasak a genetikai, környezeti és fenotípusos adatokat tartalmazó, összetett adathalmazok elemzésére” – tette hozzá Hollós Roland, a HUN-REN ATK kutatója, egyben a HUN-REN AI-nagykövete is.
Optimalizáció
Hatalmas mennyiségű genetikai információt tudnak átvizsgálni a gépi tanulási algoritmusok, hogy mintázatokat azonosítsanak, és nagy pontossággal jelezzék előre a növényi tulajdonságokat. Ez a képesség lehetővé teszi az adott éghajlatra, talajtípusokra és mezőgazdasági gyakorlatokra optimalizált növényfajták jelenleginél lényegesen gyorsabb kinemesítését.
Noha egyre több cég kínál AI-alapú szolgáltatásokat a kisebb területtel rendelkező gazdáknak is, még mindig nem elég nyitottak az új technológiák iránt a hazai termelők.
„Az AI-nak nehéz legyűrnie az évtizedes berögzüléseket. Sok gazdálkodó megszokásból juttat ki annyi és olyan műtrágyát, amit jónak gondol, anélkül hogy döntését például talajvizsgálati adatokra és megbízható szaktanácsadási rendszerre alapozná. Pedig az AI segítségével jelentősen csökkenthető a kijuttatott szerek mennyisége, ami mindenkinek jó: a földnek, a fogyasztónak és nem mellékesen a gazdának is” – mondta Hollós Roland.
