Egyre közelebb kerülünk a drónos növényvédelemhez, ám érdemes a kockázatokkal is foglalkozni. Nem mellesleg becslések szerint a következő évtizedben a drónpiac növekedésének 80-90%-a mezőgazdaságból származik. E témában nyilatkozott Borhi András, az első magyar növényvédelmi drónpilóta a Haszon Agrár Magazinnak.
Képzés és engedélyek
Jelenleg még kísérleti fázisban van a drónos növényvédelem, amelynek szabályozásában Magyarország annak ellenére is európai éllovas, hogy még csak egyetlen, drónra engedélyezett növényvédő szer van. Borhi András, Magyarország és az Európai Unió első hivatalos növényvédelmi drónpilótája a kockázatokkal együtt lát jövőt ebben a technológiában, miközben a szakértelem fontosságára hívja fel a figyelmet.
A szakember mezőgazdasággal foglalkozó családban nőtt fel, munkássága mindig is az agráriumhoz kötötte: agrármérnök, növényorvos, talajtani szakmérnök és precíziós mezőgazdasági mérnök képzettséggel rendelkezik. A vasi növényvédelmi kamara elnökségi tagja, jelenleg hatóanyag-engedélyezési kísérletek vezetője és mezőgazdasági szaktanácsadó. Több éve foglalkoztatja a dróntechnológia agráriumban való felhasználhatósága: erről írta diplomáját és 2022-ben könyve is jelent meg a témában.
Az induláshoz legalább egy 80 órás tanfolyammal növényvédelmi alapképzettséget adó zöld könyv kell. Ennek birtokában először el kell végezni az úgynevezett A1/A3 nyílt kategóriás drónos képzettséget adó tanfolyamot, majd az A2 nyílt kategóriás drónképzést – ezek már lehetőséget adnak a „pilóta nélküli légijármű-irányítói igazolvány” megszerzésére, speciális képzésre. Ha ezek megvannak, a Nébih által elfogadott képzőhelyeken megkezdhető a növényvédelmi drónpilóta képzés.
Ennek keretében elméleti és gyakorlati vizsgát is kell tenni, és egy komoly tananyagot kell elsajátítani. Ha a vizsgák sikerülnek, akkor lehet jelentkezni a Nébih nyilvántartásába – szigorúan magánszemélyként –, és a listára felkerülve lehet jogosultságot szerezni permetező drón vezetésére. A nyilvántartás helyettesíti a légi növényvédelemben ismert Kék könyvet. De ezzel természetesen nincs vége. A műveletnek légiközlekedési szempontból engedélyezettnek kell lennie, melyet úgy lehet teljesíteni, ha a műveletet végrehajtó UAS-üzembentartó rendelkezik a légiközlekedési hatóság által kiadott műveleti engedéllyel vagy könnyű UAS-üzembentartói tanúsítvánnyal. Tilos engedély nélkül műveletet végezni.
Ha valaki nem rendelkezik növényvédelmi végzettséggel – folytatta Borhi András –, a jövőben a tevékenységet csakis megfelelően képzett növényvédelmi szakirányítóval kötött megállapodás alapján végezheti. A növényvédelmi szakirányítóé a szakmai felelősség, valamint bizonyos adminisztrációs és bejelentési feladatok. Míg a drónpilótának rendelkeznie kell, az összes szükséges engedéllyel és a kijuttatás a feladata. A kezelések együttes felelősséggel járnak. Ha probléma adódik, a drónpilótát, a szakembert és a gazdálkodót is felelősségre vonják.
A növényvédelmi kezeléshez típusminősített, a hatósághoz beregisztrált drónra van szükség, ebben a drónpiac üzleti szereplői nyújtanak segítséget. A drón kezelőjének kötelező drón üzembentartóként nyilvántartásba vetetni magát és eszközét. A feltételrendszernek fontos része, hogy a kijuttatási tervet a kezelés előtt be kell jelenteni a hatósághoz: ez az adott Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztálya. Noha indokolt esetben ettől el lehet térni, ennek is van bejelentési kötelezettsége.
Kijuttatható készítmények
Különböző termésnövelő, növénykondicionáló és lombtrágya-készítményeket ugyanakkor elvileg már most ki lehet juttatni drónnal is az előírt képzettség, illetve az engedélyek birtokában, a szükséges bejelentési kötelezettségekkel. Tavaly augusztustól kezdve azonban sokasodnak az olyan cégek, amelyeknek van műveleti engedélye erre a tevékenységre az országban. Így a gyakorlat is most alakul ki, a többi cég biztosítékok nélkül, nem legális módon végzi a kijuttatást – emelte ki Borhi András.
A problémát most az jelenti, hogy bár az összes képzés és engedély már jogszabályban rögzített keretek között folyhat, még csak egy engedélyezett növényvédő szer van drónos kijuttatáshoz. Minden más növényvédő készítménnyel szigorúan tilos drónos permetezést végezni jelenleg. Ez az engedélyezett inszekticid csak kombinációban, meggy, cseresznye és dió kultúrában alkalmazható hivatalosan, de szigorú feltételekkel. A készítmények engedélyokiratában szerepelnie kell a drónnal való kijuttatásnak, ami szigorú feltételekhez kötött: lémennyiség, cseppméret, drón sebessége, kultúra feletti magasság!
Szakértelem és veszélyek
A drónos permetezés alapvetően más műfaj, mint a hagyományos, vagy akár a helikopteres növényvédelem. Egy sima drónpilóta nem, és sokszor a szakember is csak nehezen tudja megmondani mekkora lémennyiséggel kellene kijuttatni a vegyszert ahhoz, hogy maximálisan hatékony legyen, mivel még nincsenek hivatalos gyakorlati tapasztalatok, amiket a hatóságok, gyártók és szakemberek is elfogadnak. Enélkül sajnos a különböző kezelések akár nem is hatnak, ha helytelenül végzik azokat – hívta fel a figyelmet a szakember.
Az pedig alapvető kérdés – tette hozzá –, hogy a kontakt és szisztemikus növényvédő szerek jellegüktől függően alkalmasak lesznek-e a drónnal végzett kezelésre, a szóráskép függvényében. A növényvédő szerek dózisát nem lehet csökkenteni. A csökkenthető dózis lehetősége a jövőben csak akkor áll fenn, ha a hagyományos hidraulikus rendszernél bizonyítottan jobb hatásfokú kijuttatási technikát alkalmazunk. Ehhez azonban minőségbiztosított vizsgálatok lefolytatása és képzett szakemberek értékeléseire alapozott eredmények alapján lehet esély a jövőben.
A drónok területre vetítve kisebb lémennyiséggel tudnak dolgozni, ennek megfelelően a kijuttatott szerek permetlé-koncentrációja is magasabb, mint a hagyományos növényvédelemben. Az elsodródás szintén komoly veszély az időjárási körülményektől (szélsebesség, széllökés, hőmérséklet, páratartalom) és a hozzáértés hiányától függően, ami pedig a magasabb koncentráció miatt nagyobb károkat tud okozni, mondjuk egy szomszédos bioművelésű táblában, vagy gyümölcsösben. És az is igaz, hogy az akár 20-30-szoros hatóanyag-koncentráció miatt az emberekre is veszélyesebb. Ennek pedig – bizonyos készítmények, vagy a napraforgó szárítására használatos szer esetében – súlyos pusztító, illetve környezetterhelő hatása lehet.
A permetlé-koncentrációban meglévő különbségeket jól érzékelteti, hogy például a helikopteres légi növényvédelemben a szántóföldi 200-300 liter, illetve az ültetvényeknél jellemző 400-1000 liter helyett a csökkentett lémennyiség 50-80 liter, míg a permeteződrónoknál ez – művelési ágtól függően – hektáronként 5-70 liter lehet. Mivel a növényvédő készítményeket nem ilyen alacsony lémennyiségre kísérletezték ki, kötelező, hogy ezekkel is megfelelő tapasztalatokat szerezzenek. Ezért nem csak az új hatóanyagokat kell engedélyeztetni, hanem a régiek új típusú felhasználását is.
„Éppen emiatt szükségesek a tapasztalatok” – hangsúlyozta Borhi András. „Megvan az esély rá, hogy lesz olyan növényvédő szer, amit egyszerűen nem szabad majd ennyire kis lémennyiségekkel, azaz nagy koncentrációban kijuttatni. Azért, mert egyszerűen nem fogja tudni azt a hatékonyságot biztosítani, mondjuk a nem megfelelő fedettség miatt.”
A legjobb megoldás
Rendkívül inspiráló az a folyamat, ami a drónos permetezés kapcsán zajlik, valóban ez a jövő egyik nagy lehetősége a növényvédelemben. Tény viszont, hogy minél többet tud valaki egy témáról, annál inkább látja a veszélyeit, a megoldásra váró területeket. Ennyi buktató, szabályozási bizonytalanság és kockázat ellenére is sokan hisznek a drónos permetezés jövőjében – emelte ki a drónpilóta.
A hagyományos és a drónos növényvédelemnek is megvannak az előnyei és a hátrányai, de bizonyos esetekben jobb megoldás lehet a drónos kijuttatás. Alapvetően kisebb beruházási költséggel jár a hagyományos technológiákkal szemben, és használata révén a vízzel is lehet spórolni, ami például egy aszályos időszakban nagy szó. Nagy előnye a drónos kijuttatásnak, hogy ha egy területen sok csapadék zúdul le – amire idén azért sok példa volt – akkor megfelelő időjárási körülmények között, ha elállt az eső, „ki lehetne menni” a területre, nem kell 4-5 napot arra várni, hogy felszáradjon a talaj. Ez sarkalatos pont, mert a különböző károsítók – főleg a gombák, de a gyomok is – ezen időszakok alatt, nagyon meg tudnak erősödni. De például a meredek területeken, amelyek bizonyos időszakokban nehezen művelhetőek, drónnal nem okozna problémát a növényvédelem.
Borhi András úgy látja, a megfelelő szaktudás mellett a precíziós gazdálkodásban használva, monitoring felvételezéseket követően megvan az esély a foltkezelésre és a differenciált kijuttatásra is a hagyományos területkezelések mellett, ráadásul akár éjszaka is lehetne vele dolgozni. Ám fontos a hatóságok, készítménygyártók és szakemberek által elfogadott kijuttatási szabályrendszer megalkotása, mert lehetséges, hogy a kezelés nem fog működni. A következő évek fogják meghatározni ennek a technológiának a helyét és jövőjét a modern agráriumban.
