A mezőgazdaság gépesítése a múlt század közepétől jelentősen hozzájárult az ágazat termelékenységének növeléséhez. Most ez a folyamat kapcsol a következő sebességfokozatba a precíziós mezőgazdaság korszakában, ahol az 5G technológiának köszönhetően minden eddiginél több hálózatba kapcsolt gép dolgozhat a terméshozamok javításán.

A szektor által előállított termékekre még soha nem volt annyira nagy kereslet, mint napjainkban, miközben az egyre szeszélyesebb klíma minden szempontból megnehezíti a gazdák munkáját. A termés mennyisége és minősége számos környezeti tényezőtől függ, a hőmérséklettől a csapadékmennyiségen át a kártevők (gyomnövények, gombák, rovarok) tevékenységéig. A nagy kapacitású vezeték nélküli hálózatokra, így az 5G-s mobilhálózatokra épülő precíziós mezőgazdaság segítségével a szakemberek a termelési folyamat minden szakaszát pontosan kézben tarthatják, egy nem várt probléma esetén pedig még azelőtt közbeavatkozhatnak, hogy helyrehozhatatlan károk keletkeznének.

​Öntözés 5G-vel

A szenzorok és kommunikáló gépek nem új keletűek az agráriumban, ám az 5G által biztosított, minden eddiginél nagyobb sávszélesség és alacsony késleltetési idő (látencia) a korábbiakhoz képest lényegesen több gép és szenzor párhuzamos, gyors és megbízható vezeték nélküli kapcsolatát teszi lehetővé. Ráadásul minden vállalkozás számára adott a lehetőség, hogy kiépítse saját 5G mini-hálózatát.

Az 5G-vel sűrűbb szenzorhálózat helyezhető el egy-egy gazdaság területén, így a szakemberek precízebben szabályozhatják a termények ellátását például azt, hova kell több hova kevesebb víz az öntözés során vagy pontosabban paraméterezhetik a permetezést, vagy az állatok takarmányozását. Ráadásul ezek a szenzorok a nagyobb hálózati kapacitásnak köszönhetően valós idejű kommunikációt folytathatnak, ellentétben a ma még általánosan alkalmazott gyakorlattal, amikor az érzékelők által gyűjtött adatokat naponta legjobb esetben is csak egy-két alkalommal gyűjtik be elemzéshez.

​Szenzorok a szarvasmarhán, drónok permeteznek

A kártevők elleni harcban is új eszközök juthatnak kulcsszerephez: az 5G révén drónok végezhetik a termények permetezését, illetve jelezhetik, mikor jött el a betakarítás ideje. A korábbinál lényegesen nagyobb adathalmazt mesterséges intelligencia elemzi gépi tanulás segítségével, így a drónok megtanulhatják felismerni a gyomnövényeket, illetve a termés vagy a levélzet színe alapján meg tudják állapítani annak érettségét. Szenzorokkal követhetik nyomon a gazdák a gabonasilók hőmérsékletét, páratartalmát is, hogy a már betakarított termény minél kisebb mértékben vesszen kárba.

Az 5G az élőállatok tenyésztésében is új perspektívákat nyithat. A szarvasmarháknál és más haszonállatoknál évek óta alkalmaznak különféle érzékelőket, elsősorban az állatok nyomon követésére, ám az 5G révén ezek az érzékelők egy sor új információt közvetíthetnek, mellyel valós idejű képet kaphatnak a gazdák nem csak az állatok helyzetéről, hanem azok egészségi állapotáról, tápláltságáról is.

​Lehetőség a magyar agráriumnak: 10 éven belül 269 millió euró többlet

A mezőgazdaságára jelentős mértékben támaszkodó országokban beruházásarányosan kiemelkedően nagy hozzáadott értéket képviselhet az 5G-s hálózatok és az azokra épülő mezőgazdasági megoldások terjedése, illetve általában véve az agrárium digitalizációja. Az Analysis Mason által az Ericsson megrendelésére készült tanulmány szerint Magyarországon 2030-ig az 5G-s hálózatok 269 millió eurónyi többletbevételhez juttathatják az ágazatot, 94 millió eurónyi ráfordítás (magántőke és támogatások) után. Hazánkban az agrárágazat számára nyújthatja a legtöbb hozzáadott értéket az 5G, megelőzve az okos gyártást (223 millió euró) és a helyhez kötött vezetéknélküli hálózatokat (134 millió euró).

A digitalizáció a nemzetgazdaság e kiemelten fontos ágazata számára más, nem elhanyagolható előnyökkel is járhat: (újra) vonzóvá teheti azt a fiatal munkaerő számára, ezzel az ágazat egyre több régióban jelentkező szakemberhiánya számottevő mértékben csökkenthető.

​Zöldebb mezőgazdaság

A hálózatba kapcsolt szenzorok a mezőgazdaság karbonlábnyomának csökkentéséhez is hozzájárulnak. Az Agroscope nevű svájci kutatóközpont projektjében például a talaj nedvességét, a termények növekedését, az időjárást és az állatok mozgását monitorozó érzékelők adatai alapján 10%-kal csökkentették a nitrogénalapú műtrágya felhasználását a terméshozam romlása nélkül. A hasonló elven működő okos öntözési rendszerek pedig 5%-kal kisebb vízfelhasználást tesznek lehetővé. Az esettanulmány a Világgazdsági Fórum 2021 januárjában kiadott, az Ericsson közreműködésével készült 5G Outlook Series című kiadványában szerepel.

The Conversation

Friss

Milliárdos büntetést kapott a koronavírus elleni védelmet ígérő divatmárka

Az ausztrál versenyfelügyelet (ACCC) 5 millió ausztrál dollárra, azaz több mint egymilliárd forintra büntette a Lorna Jane ruházati vállalatot, amely marketingkampányában azt állította, hogy az új kollekciója meggátolja a koronavírus terjedését.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó:123RF

Elképedsz a budapesti lakásárakon? Prága és Pozsony is drágább

A Deloitte Property Index felmérésében vizsgált 24 főváros közül 2020-ben csupán Rómában csökkent az új építésű lakások ára. Regionális összevetésben Budapest olcsónak számít, még akkor is, ha az itt élők ezt másképpen érzékelik.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Óvatosan a negatív értékelésekkel, mert a sértődős szolgáltató visszavág

Az Egyesült Államokban működő, épületek karbantartásával foglalkozó Executive Roof Services (ERS) vállalat 112 ezer dolláros, azaz nagyjából 34 millió forintos pert akasztott egy washingtoni pár nyakába. Az ERS egy negatív online értékelés miatt fordult a bírósághoz.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!