Itt a legfrissebb agrometeorológiai előrejelzés. Úgy tűnik, egy darabig vége a szélsőséges időjárásnak, és csapadék érkezhet az ország eddig szárazabban maradt területeire is.
Jó nevelőidő
Az előttünk álló héten szélsőségesre nincs, de a változékony időjárás van kilátás. Szerdán várható jelentősebb csapadékhullám, majd csütörtöktől csökken a csapadékhajlam. A héten összességében nagy területen várható 10 mm körüli mennyiség, zömében a szerdai hullámból, nagy valószínűséggel a Kisalföldre is. A talaj nedvességtartalma így a héten összességében nem nagyon fog változni, ez a mennyiség a párolgásnak nagyjából megfelel majd. Szerdán és csütörtökön nagy területen megerősödik majd az északias szél, vegyszeres permetezésre a legalkalmasabb idő kedden, majd a hét végén várható. A hőmérséklet csúcsértéke kedden és vasárnap 20 fok körül valószínű, a közbenső napokon pedig többnyire 15 és 20 fok között. Éjszakai fagy az ország döntő részén nem valószínű, legfeljebb pénteken és szombaton alakulhat ki gyenge fagy a fagyzugokban. Az 5 cm-es talajhőmérséklet tartósan 10 és 15 fok között várható – írja a met.hu.
Így állunk most
Az őszi vetések az ország döntő részén kellően megáztak és már a melegebb idő is megérkezett rájuk. A búza szárba indult, a repce sokfelé virágzik, de van, ahol még csak zöldbimbós. A kukorica optimális keléséhez a talaj hőmérséklete már tartósan meghaladja a 10 fokos értéket, melyhez az ország döntő részén kedvező nedvességi viszonyok társulnak.
A gyümölcsök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban virágzásban, illetve az után járnak: északkeleten az alma piros bimbós, a szilva, a körte és a cseresznye is teljes virágzásban, az őszibarack a virágzás végén jár, a kajszin láthatók a terméskezdemények.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az április eleji gyakori felhős idő miatt nincs értékelhető információ.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek növekedése megindult, jelenleg többnyire 50 és 70 foknap között alakulnak, valamivel magasabban, mint 2021-ben, de a sokéves átlagtól 15-35 foknappal elmaradva.
Így alakultak az elmúlt hónapok
Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Április 9-10., majd 23-25. között érkezett újabb országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 70-120 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén már a 200 mm-t közelíti a hiány.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban első két dekádjában is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál.
