A héten napos, enyhébb idő várható, de hétvégén változhat az időjárás
Fotó: Shutterstock

Jön a húsvéti fagy vagy megússzuk? Mutatjuk!

Megérkezett a legújabb agrometeorológiai előrejelzés. A hét végi csapadékhullámból az Alföld déli része és az északnyugati határszél ismét kimaradt, az ország nagyobb része azonban újra elég jól megázott. A csapadék után szokás szerint lehűlés is következett újabb fagyokkal. Ez várható a folytatásban.


Hétvégén ismét fagy érkezhet

Az előttünk álló héten a hét közepi felmelegedést pénteken egy újabb hidegfront szakítja meg. Mától napos idő várható, majd pénteken valószínű újabb csapadék, de a heti összmennyiség a jelenlegi számítások szerint csak kis területen haladja meg az 5 mm-t. A talaj ezen a héten tehát veszít nedvességtartalmából. A hőmérséklet kezdetben emelkedik, bár még ma reggel is voltak fagyok, jellemzően -3 fokig. Csütörtökön és pénteken 20 fok körüli maximumokra lehet számítani, majd szombatra valószínűleg jelentősen visszaesik a hőmérséklet. Vasárnaptól pedig sajnos újra megjelennek majd a hajnali fagyok. Péntektől nagy területen megerősödik majd az északias szél. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet húsvétra ismét a kukorica vetéséhez optimális 10 fok alá csökken – írja a met.hu.

Így állunk most

Az őszi vetések az ország döntő részén kellően megáztak, most már várják a melegebb időt. A gyümölcsök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás különböző fázisaiban járnak: északkeleten a szilva, a körte és a cseresznye is kezd virágozni, az őszibarack teljes virágzásban, a kajszin pedig már láthatók a terméskezdemények. A tavaszi fagy leginkább a gyümölcsökben tesz kárt, és az előrejelzések szerint még nincs vége a hideghullámoknak, húsvétra újabb lehűlés és hajnali fagyok érkezhetnek. A szakirodalom szerint kajszi esetén terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90 százalékos a fagykár. Őszibaracknál teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10 százalékos, -4,4 foknál pedig már 90 százalékos kár. Ezek az értékek azonban nagyban függenek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától és a visszamelegedés gyorsaságától is.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg még épphogy elkezdtek növekedni, többnyire 15 és 25 foknap között alakulnak, elmaradva az átlagtól, és a talaj hőmérséklete sem érte tartósan a kukorica vetéséhez optimális 10 Celsius fokot.

Így alakultak az elmúlt hónapok

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Április 9-én érkezett újabb jelentős eső, melyből a Dél-alföld és Mosonmagyaróvár térsége ezúttal is jórészt kimaradt. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 70-100 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén a 120 mm-t is meghaladja.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek intenzív fejlődésbe a vetések.

Ne hagyd ki!