Vasárnap megváltozik az időjárás

Megérkezett a legújabb agrometeorológiai előrejelzés. Megváltozik az idő vasárnaptól, akár még csapadék is jöhet.


Le fog hűlni a levegő

Az előttünk álló napokban a csütörtöki napos, száraz idő után pénteken hidegfront érkezik, és szombattól több hullámban, a magasban hideg légtömegek árasztják el a Kárpát-medencét. Péntek hajnaltól már megnövekszik a fátyolfelhőzet, és pénteken és szombaton átmenetileg megszűnnek a fagyok. A húsvéti ünnepek során gomolyfelhős időre van kilátás napos időszakokkal. Pénteken főként nyugaton és északkeleten alakulhatnak ki elszórt záporok, majd szombaton és vasárnap az ország keleti felén, hétfőn már többfelé lehet kisebb-nagyobb záporokra, hajnalban hózáporokra számítani, az ezekből lehulló csapadék mennyisége azonban nem lesz jelentős. Az északias szelet szombattól gyakran kísérik élénk, a Dunántúlon és északkeleten erős lökések. Pénteken már csak az ország délkeleti felén emelkedik 20 fok fölé a legmelegebb órák hőmérséklete, majd szombattól lehűl az idő, és vasárnap, hétfőn és kedden 15 fok alatti maximumok lesznek jellemzőek. Vasárnap a szélvédett tájakon várható gyenge fagy, hétfőn és kedden pedig többfelé kell az e hét első feléhez hasonló, -1, -3 fokos fagyokra számítani, ami már fejlettebb állapotban éri a gyümölcsfákat, ezért még inkább károkozó lehet. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a hétvégén és a jövő hét elején ismét 10 fok alá esik vissza – írja a met.hu.

Így állunk most

Az őszi vetések az ország döntő részén kellően megáztak, várják a melegebb időt. A tavaszi fejlődését a márciusi csapadékhiány hátráltatta.

A gyümölcsök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás különböző fázisaiban járnak: északkeleten a szilva, a körte és a cseresznye is kezd virágozni, az őszibarack teljes virágzásban, a kajszin pedig már láthatók a terméskezdemények. A tavaszi fagy leginkább a gyümölcsökben tesz kárt, és az előrejelzések szerint még nincs vége a hideghullámoknak, húsvétra újabb lehűlés és hajnali fagyok érkezhetnek. A szakirodalom szerint kajszi esetén terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90 százalékos a fagykár. Őszibaracknál teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10 százalékos, -4,4 foknál pedig már 90 százalékos kár. Ezek az értékek azonban nagyban függenek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától és a visszamelegedés gyorsaságától is.

Így alakultak az elmúlt hónapok

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Április 9-én érkezett újabb jelentős eső, melyből a Dél-alföld és Mosonmagyaróvár térsége ezúttal is jórészt kimaradt. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 80-100 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén a 130 mm-t is meghaladja a hiány.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek intenzív fejlődésbe a vetések.

The Conversation

Ne hagyd ki!