Megérkezett a legfrissebb agrometeorológiai előrejelzés!

Megérkezett a legfrissebb agrometeorológiai előrejelzés. Az elmúlt napokban a legtöbb helyen kedvezően alakult az időjárás a mezőgazdaság szempontjából. Vannak azonban olyan területek az országban, ahol aszály van és elsősorban a tavaszi vetésű kultúrák már szenvednek. Mutatjuk, hogy mi várható a folytatásban!


Szeszélyes területi eloszlású csapadékviszonyok

A folytatásban gomolyfelhős-napos, meleg időre van kilátás hétfőig záporokkal, zivatarokkal. Főleg az ország északi és nyugati részén lehet csapadékra számítani, arrafelé területi átlagban 5-10 mm is eshet összességében, de továbbra is nagy területi változékonysággal. A meleg és gyakran párás idő a gombás megbetegedéseknek kedvez majd. Az ország délkeleti felén kisebb a csapadék esélye, ott nagy területek maradhatnak teljesen szárazon. Keddtől csütörtökig csökken a csapadék kialakulásának esélye. A talaj nedvességtartalma így (kis körzeteket leszámítva) jellemzően csökkenni fog a következő egy hét során. A hőmérséklet nem változik számottevően: éjszakánként 7-13 fok közötti értékek lesznek jellemzőek, napközben pedig 21-27 fokig melegszik a levegő, a jövő hét közepétől további felmelegedés várható. A hőösszeg gyorsan növekszik majd, a sokéves átlaghoz képesti a hiány nem nő tovább, délen, délkeleten akár meg is szűnik – írja a met.hu.

Így állunk most

Az elmúlt időszakban hullott csapadék és a megérkezett meleg hatására gyors fejlődésnek indult a vegetáció, de a gyomokra, a kórokozókra és a kártevőkre is kedvező hatással volt. Az őszi vetések közül a kalászosok szárba indultak, a repce pedig virágzik. A talaj még országszerte kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz a növények fejlődéséhez.

A kukorica és a napraforgó vetése is megtörtént már, az optimális fejlődésükhöz az ország nagyobb részén kedvező a talajnedvesség, viszont a korábban fölsorolt száraz terülteken, ahol a nedvességtartalom 40 százalék körüli, vagy az alatti, a növények szenvednek.

A legtöbb gyümölcs az ország nagy részén már elvirágzott és jól látszódnak a terméskezdemények, de északkeleten teljes virágzásban van az alma és a birs is kezd virágozni.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 80 és 120 foknap között alakulnak, valamivel magasabban, mint 2021-ben, de a sokéves átlagtól továbbra is 20-40 foknappal elmaradva. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásosnál kissé később következnek be.

Így alakultak az elmúlt hónapok

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 60-110 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén 150 mm körüli a hiány.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál.


The Conversation

Ne hagyd ki!