Egy kis melegre lenne szükség a földeken

Itt a legfrissebb agrometeorológiai előrejelzés. Most kicsit nagyobb melegre lenne szüksége a mezőgazdaságnak. Mutatjuk, hogy érkezik-e!


Most a meleg hiányzik

A folytatásban előbb száraz napok jönnek, majd vasárnaptól szórványosan előforduló záporokra, zivatarokra lehet számítani, melyekből lokálisan hullhat számottevő csapadék, de országos eső a jövő hét közepéig nem valószínű. Így a legtöbb helyen a talajok száradására, a sáros felszín szikkadására lehet számítani. A hőmérséklet napról-napra emelkedik kissé. Pénteken és szombaton hajnalban még nagy területen hűl 5 fok alá a levegő, de gyenge fagy csak a fagyzugos völgyekben fordulhat elő. Vasárnaptól a minimum értékek ismét 5 fok fölött alakulnak majd. A legmelegebb órák hőmérséklete pénteken a legtöbb helyen még 20 fok alatt alakul, majd szombaton 20 fok körüli értékekre, vasárnaptól pedig egyre nagyobb területen kevéssel 20 fok fölötti hőmérsékletekre van kilátás – írja a met.hu.

Így állunk most

Az elmúlt napok csapadéka országszerte megöntözte a szántóföldeket, ami sokat lendít a növények fejlődésén, de az így is hűvös a talaj, illetve a szokásosnál kicsit később vetett kapás növényeknek most már melegre is szüksége volna a csirázáshoz és keléshez. Bár hétről-hétre melegszik kissé időjárásunk, de az átlaghőmérséklet a következő napokban is kevéssel az ilyenkor megszokott értékek alatt marad.

Az őszi vetések az ország döntő részén kellően megáztak, számukra a hűvös idő sem jelent különösebb gondot. A búza szárba indult, a repce pedig virágzik. A kukorica és a napraforgó vetése is megtörtént, de a nyári kapás növényeinknek a csapadék mellett a jelenleginél magasabb hőmérsékletekre lenne szüksége az optimális fejlődéshez. A gyümölcsök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban virágzásban, illetve az után járnak: már északkeleten is virágzik az alma, a szilva, a körte és a meggy is teljes virágzásban, a cseresznye a virágzás végén jár, az őszibarack elvirágzott, a kajszin pedig a terméskezdemények láthatók.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az április első felére jellemző gyakori felhős idő miatt nincs értékelhető információ.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek növekedése megindult, jelenleg többnyire 60 és 80 foknap között alakulnak, valamivel magasabban, mint 2021-ben, de a sokéves átlagtól továbbra is 15-35 foknappal elmaradva.

Így alakultak az elmúlt hónapok

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Április többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 60-110 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén 150 mm körüli a hiány.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban első két dekádjában is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál.

The Conversation

Ne hagyd ki!