Lakatos Zoltán hozzátette, hogy az idén termett, mintegy ötmillió tonna búzából körülbelül egymillió tonna lehet „csont nélkül” alkalmas arra, hogy lisztet lehessen belőle őrölni – mondta Lakatos. Erre viszont nem csak a malomipar, hanem az exportőrök, illetve a takarmányipar is bejelentkezett, mert utóbbinak is szüksége van a magasabb fehérjetartalmú terményre is. Így megy fel az étkezési búza ára, ami már a tonnánkénti 90 ezer forintot közelíti.
Erre jön még a januári minimálbér-emelés, ami a termelés költségeit drágítja.
Ez okozta a nyári áremelkedést
A fogyasztók idén már éreztek egy nagy áremelkedést a lisztnél. Júliusban 261 forint volt egy kiló búzafinomliszt KSH szerinti átlagára, ami a júniusi 178 forintos érték után sokkszerűen hathatott. Az októberig rendelkezésre álló fogyasztóiár-adatok szerint éppen a tizedik hónapban volt még egy érdemi árváltozás, akkor ugyanis 274 forintot, a szeptemberinél tíz forinttal többet mért a statisztikai hivatal.
A liszt nyári, nagymértékű áremelkedésének oka az ársapka, illetve az azt követő kötelező akciózás kivezetése – magyarázta Lakatos Zoltán.
Ennyi őszi búza termett idén
Az aratási szezon végén írtunk arról, hogy őszi búzából az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag hektáronként 5,8 tonna körül alakult. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 tonnát) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 tonna körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hozamok és a terület alapján az idei búzatermés csaknem 5 millió tonna, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.
