Az egekben van a búza tonnánkénti ára, valamint a liszt előállítási költsége is 40 százalékkal emelkedett csak januárban. Nem volt ekkora árnövekedés az elmúlt évtizedben. Ez hamarosan lecsapódik a pékipari termékek árában is. Mi vezetett idáig és mi várható a későbbiekben?
Óriási mozgás a gabonapiacon
Az idei év első hónapjáig igen jelentős volt a hazai gabonatermelők körében az áruvisszatartás annak a reményében, hogy később magasabb áron el tudják adni a termékeiket. Indokolta ezt, hogy folyamatosan nőttek a világpiaci árak, valamint a gabona visszatartása is árspirált eredményezett. Az események hatására az év első hónapjában nagyjából 40 százalékkal nőtt a zsákos finomliszt ára, majd nagyjából 145 forint/kilós szintre állt be – írja a Napi.hu.
„Onnan indultunk, hogy a búza tavaly június-júliusi, az aratás idején kialakult induló ára a magyar piacon mintegy 62 ezer forintot tett ki tonnánként. Már ez is történelmi léptékű magasságot jelentett. A tonnánkénti búzaár februárra 105-108 ezer forintig tornászta fel magát, majd az ukrán-orosz háború kitörése után még tovább emelkedett: jelenleg 120-130 ezer forint közötti szinten adják-veszik a kenyérgabonát”
– nyilatkozta Lakatos Zoltán, a Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének alelnöke.
Tovább emelkedhetnek az árak
Óriási problémát jelent az is, hogy a világ két nagy gabonaexportőre Ukrajna és Oroszország (együtt a világpiac 30 százalékát fedik le). A két állam között kitört háború miatt az előbbi gabonakiviteli stopot hirdetett, amíg az utóbbi országot gazdasági szankciók sora sújtja. Mindezek miatt a nemzetközi búzapiacon további drágulásra lehet számítani. Áprilisban például a liszt árának további 10 ft/kg – os emelkedésével számol a szektor, ami be fog épülni a sütőipari árakba is. Amennyiben a háború tovább súlyosbodik, rosszabb esetben akár további 40 százalékos áremelkedés is előfordulhat a liszt esetében – írja a cikk Lakatos Zoltánra hivatkozva.
Ha ez mind nem lenne elég, a malomiparnak komoly nehézséget jelentenek a szintén megugró energiaárak is. Példaként említik, hogy egy évi 100 ezer tonna búzát őrlő malomipari vállalatnál tavaly körülbelül 250 millió forintos költsége volt az áramnak, ez viszont az idén elérheti a 850-900 millió forintot is. Éppen ezért a gabonaszövetség arra kérte a kormányzatot, hogy vállaljon át kilónként három forintot az őrlés energiaköltségeiből, ami 1,2 millió tonnányi őrlés esetén mintegy 3,6 milliárd forintjába kerülne az államnak.
Így látja az agrárközgazdász
Raskó György agárközgazdász azonban kiugró árnövekedésre már nem számít a hazai búzapiacon (a nemzetközin inkább előfordulhat), mert a mostani költségeket is alig bírja elviselni a piac (ellentétben a kukorica és a napraforgó árával, ahol még előfordulhat jelentős emelés). Bizonyítja ezt az is, hogy az elmúlt két évben nagyjából 100 százalékkal emelkedett a pékáruk költsége Magyarországon.
A szakember szerint azonban a magyar termelők java a kiugróan magas decemberi és januári felvásárlási árak mellett már túladott a készletein, valamint a maradék búza jelentős része is a kereskedőknél van. A globális piacon azonban folytatódhat a jelentős áremelkedés.
Magyarország egyébként tavaly 5,2 millió tonnányi búzát termelt, amelynek nagyjából a fele belföldön maradt, a másik felét pedig exportálták.
Mindeközben biztonsági tartalékot kíván képezni a magyar kormány is, éppen ezért korlátozta az egyes gabonafajták és olajosok kivitelét az országból május 15-ig. Mindemellett hatósági árat szabott a búzafinomliszt (BL 55) kiskereskedelmi árára egészen május 1-ig.
