A hét közepén számíthatunk több felhőre és elszórtan záporokra, zivatarokra. Azonban a következő 7-9 napban többnyire napos, meleg, száraz idő érkezik.
Visszatér a kánikula
Az előttünk álló napokban is folytatódik a többnyire napos, száraz, meleg időjárás, bár a hét közepén egy magassági hidegörvény hatására időnként erősebben megnövekszik a gomolyfelhőzet. Ma estétől csütörtök estig elszórtan záporokra, zivatarokra is számítani lehet. Az ezekből hulló csapadék mennyisége azonban csak kevés helyen haladja majd meg a 10 mm-t. Így a jövő hét közepéig a talajok további nedvességvesztése lesz a jellemző, az Alföldön az aszályos területek növekedése várható.
A hőmérséklet nem változik számottevően. Napközben 30-35 fokig melegszik a levegő, csak szerdán és csütörtökön a felhősebb, zivatarok által érintett területeken lehet ennél kissé kevésbé meleg. Azonban hajnalonként a legtöbb helyen felfrissül a levegő, és 15 fok körüli minimum értékekre számíthatunk – írja friss agrometeorológiai jelentésében az Országon Meteorológiai Szolgálat.
Így alakult az előző napok időjárása
A mögöttünk álló héten a megelőző időszakhoz képest szárazabbra fordult időjárásunk. Hétfőn, szerdán és csütörtökön fordultak elő nagyobb számban záporok, zivatarok főként a keleti, északkeleti és a nyugati országrészben, de 10 mm-t meghaladó mennyiség csak kevés helyen esett, a középső országrész északi felén pedig nagy területen egyáltalán nem volt csapadék. Az augusztus eleji záporokkal, zivatarokkal együtt azonban az elmúlt tíz nap csapadékösszege az ország nagy részén – az említett északi tájakon is - jelentős többletet mutat. Ha a május közepe óta eltelt időszakot tekintjük, amikor nyári növényeink számára különösen fontos volt a megfelelő mennyiségű csapadék, jelentős különbségeket tapasztalunk akár kis területen belül is különösen az Alföldön. Míg a nyugati országrészben és az Északi-középhegység térségében nagy területen hullott 240-350 mm közötti mennyiség az elmúlt 90 napban, foltszerűen az Alföldön is vannak ilyen tájak, de olyan területek is ahol mindössze 100-150 mm esett.
A talaj felszín közeli része sokat szikkadt, száradt az elmúlt egy hétben, de a felső fél méteres réteg is megfelelő mennyiségű nedvességet tartalmaz az ország nagy részén. Szárazabb területek foltszerűen az Alföldön és a Dunántúl délkeleti tájain fordulnak elő. A fél méternél mélyebb talajréteg a Nyugat-Dunántúlon és az Északi középhegységben nedvesedett át számottevően augusztus elején, az Alföld nagy részén és a Dunántúl keleti felén meglehetősen száraz.
A hőmérséklet a hét nagy részében 4-5 fokkal alacsonyabban alakult az ilyenkor szokásosnál. A derült éjszakákon és területeken többször is 10 fok közelébe, helyenként az alá hűlt a levegő, a maximum értékek pedig csak 23-27 fok között alakultak. Melegedés pénteken kezdődött, és a hétvégén a legmelegebb órák hőmérséklete már elérte a 29-31 fokot.
Mi a helyzet a mezőgazdasági területeken?
A kalászosok aratása befejeződött, a tarlók tárcsázása is sokfelé megtörtént már. A hosszabban kint maradt termés már többször megázott, a minősége így egyre romlott.
A kukorica sokfelé igen szépen fejlett, Miskolc térségében nem ritka a 3 méteres állománymagasság és a dupla csövek sem. Júliusban minden csapadék rendkívül sokat számított ennek a kultúrának is, a Dunántúlon és északkeleten nagy területen megkapta az ideális 100 mm havi csapadékot, de az ország középső részén csak 20-40 mm-t. Augusztus első hetének bőséges csapadéka országszerte igen jót tett a szemfejlődés állapotában járó állományoknak, azóta pedig már elkezdődött az érés folyamata. A napraforgó a magképződés, egyre többfelé az érés kezdeti állapotában van. Miskolc térségében ez utóbbi növény is igen jól fejlett, szép nagy tányérok a jellemzőek.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1010 és 1180 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség továbbra is növekszik. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg, és ezen a mögöttünk álló egy hét hűvös időjárása sem segített, ismét nőtt az elmaradás. A tavalyi évhez képest mintegy 90-160 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest pedig 30-70 foknap. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai pár nappal később következnek be a szokásosnál.
