A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér- és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.

A talajlakó baktériumok, sugárgombák, gombák, enzimjeik segítségével bontják el a talajba került szerves anyagokat. Mivel a növény-maradványok különböző mennyiségben tartalmaznak cukrokat, fehérjéket, keményítőt, zsírokat, cellulózt, hemicellulózt és lignint, ezért a bontásuk sebessége és hatékonysága is változó.

Természetes viszonyok közt ez a folyamat akár években is mérhető…

A napraforgó- és kukoricaszár, melyekben nagyobb mennyiségben található a nehezen lebontható lignin, természetes viszonyok között 2-3 év alatt, a repce és a kalászosok szára – amelyek kevesebbet tartalmaznak ebből a bonyolult kémiai összetételű szerves anyagból – néhány hónap alatt, mikroorganizmusok tevékenysége révén bontódik le a talajban.



​Gyorsítható-e ez a folyamat?

Ahhoz, hogy a tarlón maradt szármaradványok megfelelő mértékben lebontásra kerüljenek és a bennük található tápanyagokat (mikro-, mezo-, és makrotápelemeket) a következő növénykultúra hasznosíthassa, célszerű és javasolt a tarlóbontó készítmény használata. A folyékony, cellulózbontásra szelektált, élő baktériumtörzseket tartalmazó készítmények segítségével biztosítani lehet a jelentős tápelem-tartalommal rendelkező szár- és gyökérmaradványok megfelelő mértékű lebontását, hozzájárulva ezzel a talajszerkezet javulásához. A szármaradványokban rejlő tápanyagforrások felhasználásával a kijutatott műtrágyák mennyiségét is jelentősen csökkenthetjük.

A Phylazonit Tarlóbontó készítményben lévő baktérium törzsek nem csak a tarló újra hasznosításával gazdagítják a talaj tápanyag készletét, hanem segítenek a talajban már lekötődött tápanyagok feltárásában is. A könnyen, gyorsan lebomló növényi részek tenyészidőszakon belül visszakerülnek a tápanyagok körforgásába, a lassan lebomló szervesanyagok pedig a humuszképződés folyamatát segítik elő.

A Phylazonit Technológia első lépése tehát a tarlóbontás, amellyel a talaj, mint termesztő közeg állapotát is javítjuk, ezáltal

  • könnyebb művelhetőséget,
  • jobb vízgazdálkodást,
  • aktívabb talajéletet,
  • magasabb mobilizált tápanyag szintet érünk el,
  • valamint általánosan tudjuk csökkenteni a gombák fertőzését, így ez az első lépés az egészséges élelmiszer alapanyagok előállításához.

Lépjük közösen a szemléletváltás útjára!

További információkért keressen bennünket a következő elérhetőségeken!

https://phylazonit.hu/keresse-tanacsadoinkat/

https://www.facebook.com/phylazonit

https://www.instagram.com/phylazonit.1983

The Conversation

Friss

Fotó: 123rf

Valóban elvitte a fagy a kajszi nagy részét

A tavaszi virágzáskori lehűlés és fagyok miatt idén – térségenként változóan – a kajszitermés 70-95 százalékos kiesése várható, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. A klímaváltozás miatt hosszabb távon mindenképp szükséges új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a termesztés korszerűsítése.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!