Érkezhet még csapadék a héten!
Fotó: Shutterstock

Elromlik az idő hétvégére?

Megérkezett a legfrissebb időjárás előrejelzés! Mutatjuk, hogy meddig várhatóak száraz, meleg napok, és mikor érkezhet ismét a csapadék!


Száradó talajok

Mától csökken a csapadékhajlam, és csak kevés helyen lehet csapadék. Szerdán és csütörtökön pedig országszerte száraz, nagyrészt napos időre van kilátás. Pénteken egy hidegfronthoz kötődően ismét több lesz a gomolyfelhő, és többfelé várható zápor, néhol heves zivatar, majd a hétvégén is csak elszórtan fordulhatnak elő záporok. Így a hét további részében péntek kivételével a legtöbb helyen száraz időjárás lesz a jellemző, a talajok további nedvességvesztésére lehet számítani. A száradást fokozza a hét közepéig emelkedő hőmérséklet is, szerdától már országszerte 25 és 30 fok közé melegszik a levegő a kora délutáni órákban, és a minimum értékek is 10 fok fölött maradnak. Néhány fokos lehűlés a hétvégén valószínű, de fagyot, vagy akár 5 fok alatti hőmérsékleteket a fagyosszentek sem hoznak – írja a met.hu.

Így áll a mezőgazdaság

Az áprilisi csapadék és az egyre magasabb hőmérsékletek hatására az őszi vetések jellemzően szépen fejlődtek az elmúlt időszakban. A kalászosok szárba indultak, dús, zöld állományokat látni, a repce pedig virágzik. Természetesen ezeknek a növényeknek is jól jönne a csapadék ott, ahol nem esett a múlt héten, de még inkább szüksége lenne az áztató esőre a még csírázó illetve frissen kelt napraforgónak és kukoricának, ami igen megsínyli a száraz időt.

A gyümölcsfák zöme már elvirágzott, és a terméskezdemények fejlődnek, északkeleten az alma és a birs vannak még virágzásban. Az akácot többfelé érte fagykár áprilisban, ami egyes megyékben a rügyek 20-30 százalékát is érintette. A virágzás kezdete a hét második felében várható.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 120 és 160 foknap között alakulnak, ami intenzív növekedést jelent az elmúlt héten. Az idei értékek valamivel magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor, de a sokéves átlagtól továbbra is 20-40 foknappal elmaradnak. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál néhány nappal korábban, az ilyenkor a szokásosnál viszont ugyanennyivel később következnek be.

Így alakultak az elmúlt hónapok

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt, vagy csak nagyon keveset kapott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 60-110 mm-rel elmarad attól, sőt, néhol 150 mm körüli a hiány.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, és gyors növekedésnek indult a hőösszeg.

Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május első dekádjában csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára optimálisnál kevesebb csapadék hullott mostanáig, és vannak tájak, ahol már most kritikusan száraz a talaj felszínközeli rétege, ahonnan jelenleg a kukorica a nedvességet gyűjti. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg.


Ne hagyd ki!