Változást hozó hullámzó frontrendszer érte el hazánkat. Mától országszerte többfelé számíthatunk záporokra, zivatarokra és jelentősen enyhül a meleg is.
Enyhülés csapadékkal
A folytatásban enyhül a hőség, és változékonyabbra fordul az időjárásunk. Egy hullámzó frontrendszer lesz fölöttünk, melynek hatására kedd reggeltől országszerte lehet számítani esőkre, záporokra, zivatarokra. Ma és szerdán többfelé, csütörtökön főként északkeleten várható csapadék. Összességében 5-15 mm közötti mennyiség valószínű, de foltokban ennél jóval több is eshet, valamint lesznek helyek, melyek kimaradnak a csapadékból.
Mától a hőmérséklet is nagyobb területen visszaesik. 30 fok fölötti értékek már csak a keleti, északkeleti országrészre lesznek jellemzők, máshol mindössze 24-29 fokot mérhetünk. Szerdán is a keleti országrész marad a melegebb, ott 26-30, míg nyugaton 22-25 fok köré melegszik a levegő. Csütörtöktől lassú melegedés kezdődik, a hét második felében napos, száraz, mérsékelten meleg időre van kilátás - írja agrometeorológiai előrejelzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).
Így alakult az előző napok időjárása
A múlt héten forró, nagyrészt száraz idő uralkodott hazánkban, számottevő záporok, zivatarok szerdán valamint a Dunántúl északi felén péntek hajnalban alakultak ki, de az ezekből hullott csapadék csak kevés helyen haladta meg a 10 mm-t, az ország nagy részén pedig egyáltalán nem esett. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege is 10-25 mm hiányt mutat az ilyenkor szokásos értékekhez képest hazánk nagy részén, az átlagosnál több csak az Alföld nyugati-délnyugati részén, a Mecsekben és a Balaton keleti medencéjének környékén esett. A talajok sokat veszítettek nedvességtartalmukból az elmúlt egy hét során, jelentősen nőtt a nyárvégi aszály által érintett területek nagysága. A felső 20 cm-es talajrétegben van még leginkább nedvesség, a középső és a fél méternél mélyebb rétegek főként az Alföldön nagy területen kritikusan szárazak.
Az átlaghőmérséklet 4-7 fokkal alakult magasabban az ilyenkor szokásosnál azzal együtt is, hogy egy szerdán átvonult gyenge hidegfront átmenetileg pár fokkal mérsékelte a forróságot. A hőség vasárnap érte el tetőfokát, mikor az idei nyár legmelegebb napján az Alföld nagy részén 37-39 fok közé forrósodott a levegő, de a hét többi napján is országszerte 33 fok fölötti maximum értékek voltak jellemzőek, és hajnalonként is csak 18-21 fok közé hűlt le a levegő.
Mi a helyzet a mezőgazdasági területeken?
A kukorica és napraforgó érését segítette az augusztus végi hőhullám. Augusztus első hetének bőséges csapadéka országszerte igen jót tett a növényeknek, többnyire még mindig az akkor lehullott esőből táplálkoznak. Ha van nedvesség a talajban, akkor a kukorica bírja, sőt szereti a meleget, így sokfelé igen szépen fejlettek a viaszérés állapotában járó állományok. Miskolc környékén nagyrészt még zöldek a táblák, de már elkezdődött a levelek száradása. A napraforgó a citromérés állapotában van, erre is jellemzőek a jól fejlett állományok.
A repce vetése is elkezdődött már, a magágy előkészítése még többnyire jó nedvességviszonyok közt történt, a következő napok csapadéka azonban jól fog jönni az azóta egyre szárazabbá vált talajnak.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1200 és 1380 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség továbbra is növekszik. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg: a tavalyi évhez képest mintegy 90-140 foknap a hiány. A sokéves átlaghoz képest azonban az idén először jelent meg nagyobb területre kiterjedő pozitív anomália, ami most 10-50 foknap közötti, de az ország nagyobb részén továbbra is hiány van, ami csökkenő tendenciát mutat, jelenleg 10-40 foknap közötti. Mindez azt jelenti, hogy a növények „utolérték magukat”, az érés fázisa már a szokásos időpont körül történik.
