Országos szinten okozott károkat a fagy a mezőgazdaságban

Megérkezett a legújabb agrometeorológiai előrejelzés. Pár napig még maradhat a jelenlegi időjárás, aztán péntektől változás várható.


Még maradhatnak a hajnali fagyok

Az előttünk álló hét első felében továbbra is térségünk fölött kavarog a hidegörvény, majd csütörtöktől délnyugatira fordul az áramlás, amivel melegebb és időnként nedves levegő érkezik fölénk. Kedden és szerdán még sokfelé várhatók záporok, helyenként hózápor is, de jelentősebb csapadék legfeljebb péntektől érkezhet. A heti csapadékösszeg a jelenlegi számítások szerint területi átlagban csak 2 és 8 mm között valószínű. A hőmérséklet mélypontja kedden valószínű, ekkor csak 6 és 13 fok között várható a csúcsérték az országban. Szerdától melegedés kezdődik, a hét végére már 20 fok körüli maximumok várhatók. Kedden, szerdán és még csütörtökön is valószínű hajnali, kisugárzási fagy, többnyire -2, -3 foknál nem lesz hidegebb, csak a fagyzugos területeken. Az éjjel felhősebb, kissé szelesebb területeken fagymentesek lesznek az éjszakák. Péntektől előre láthatólag megszűnnek az éjszakai fagyok. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga péntektől már tartósan meghaladja majd a kukorica vetéséhez optimális 10 fokot – írja a met.hu.

Így állunk most

Az őszi vetések az ország döntő részén március legvégén, április elején kellően megáztak, várják a melegebb időt. A gyümölcsök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás különböző fázisaiban járnak: északkeleten az alma piros bimbós, a szilva, a körte és a cseresznye is teljes virágzásban, az őszibarack virágzásban, a virágzás vége felé, a kajszin láthatók a terméskezdemények. A tavaszi fagy leginkább a gyümölcsökben tesz kárt, és sajnos ezeknek még nincs vége, egészen csütörtökig újabb hajnali fagyok érkezhetnek. A szakirodalom szerint kajszi esetén terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90 százalékos a fagykár. Őszibaracknál teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10 százalékos, -4,4 foknál pedig már 90 százalékos kár. Almánál piros bimbós állapottól a virágzás végéig, a cseresznyénél és szilvánál teljes virágzásban -1,6 és -2,0 fok között van a kritikus hőmérséklet, -4 fok körül pedig már 90 százalékos a kár. Ezek az értékek azonban nagyban függenek a fajtától, a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától és a visszamelegedés gyorsaságától is. A fagyok a legfontosabb mézelő növényünket, az akácot is károsítják, melyen már megjelentek a bimbók.

A március utolsó és április első hetében hullott csapadéknak köszönhetően az ország nagy részén jelentős lendületet vett a vegetáció fejlődése, látványosan növekedett a zöld tömeg mennyisége. A természetes vegetáció és az őszi vetések egyaránt sokat zöldültek.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg még épphogy elkezdtek növekedni, többnyire 35 és 50 foknap között alakulnak, valamivel magasabban, mint a 2021-es, de a sokéves átlagtól 5-20 foknappal elmaradva.

Így alakultak az elmúlt hónapok

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Április 9-én érkezett újabb jelentős eső, melyből a Dél-alföld és Mosonmagyaróvár térsége ezúttal is jórészt kimaradt. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 80-100 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén a 130 mm-t is meghaladja a hiány.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban első felében is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál.


The Conversation

Ne hagyd ki!