Változékony idő várható a héten és több hullámban kell esőre készülni, a szél pedig gyakran lesz élénk, olykor erős, viharos. A hőmérséklet csúcsértéke 20 Celsius-fok körül alakul.
Kedden többnyire erősen felhős lesz az ég, majd késő délutántól délnyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet. Több helyen várható eső, záporeső, a kiterjedtebb csapadékzóna a nap második felében érkezhet, és nagyobb eséllyel az ország délkeleti felét érinti jobban. Néhol megdörrenhet az ég, és a délies szél nagy területen megélénkül. A hőmérséklet hajnalban 3-11, délután 12-19 fok között alakul.
Szerdán újra megnövekszik a felhőzet, több helyen valószínű zápor, zivatar, de hosszabb-rövidebb időre szinte mindenütt kisüt a nap. A délies szelet élénk, főként az Észak-Dunántúlon olykor erős lökések kísérik. A minimum-hőmérséklet 3-9, a csúcsérték 16-22 fok között alakul.
Csütörtökön változóan felhős idő valószínű általában többórás napsütéssel, de elszórtan előfordulhat zápor, néhol zivatar. A déli, délnyugati szél több helyen megerősödik. A minimum-hőmérséklet 5-10, a csúcsérték 15-20 fok között alakul.
Pénteken délnyugat felől újra megnövekszik a felhőzet, és több helyen valószínű eső, záporeső, néhol zivatar is lehet. A déli, délnyugat szelet több helyen kísérik erős lökések. Hajnalban 4-10, délután 17-22 fok várható - derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
Ezért kell nagyon a csapadék
Télen csak a déli országrészben mérhettünk 70 mm-t meghaladó csapadékmennyiséget, máshol jellemzően 40-70 mm esett, ami sokfelé a fele sincs a szokásos téli összegnek. A talajok felszín közeli része sokat száradt, szikkadt a február végi esők óta. A középső és a fél méternél mélyebb talajrétegek bőven tartalmaznak nedvességet, de a telítettséghez képest hazánk jelentős részén így is 20-70 mm hiányzik a felső 1 méteres rétegből. Ez a nedvességtartalék egy esetleges tavaszi vagy nyári aszály során fog nagyon hiányozni.
A repce fejlett, jó állapotban vészelte át a telet. Az őszi gabonák esetén azonban már nem ilyen egységes a kép. A november közepéig, egy hónapon át tartó száraz időszak többfelé egyenetlen kelést és nehézkes korai fejlődést eredményezett, elsősorban az Alföld déli részein, arrafelé maradtak gyenge táblák. Az északnyugati országrészben a tél második felében igencsak kiszáradt fölső talajréteg miatt már kezdődő aszály jelei mutatkoztak az őszi vetések szempontjából, de a február végi eső ezen sokat segített.
Januárban többször is tavasziasan enyhe időjárás zavarta a vegetáció mélynyugalmi fázisát, a februárban érkezett tartós hidegre nagy szükség volt az idő előtt beindult fejlődés visszafogásához. A kártevők és kórokozók gyérüléséhez szükséges -10 fok körüli fagyok is többször, többfelé előfordultak február folyamán.
