Az esőket, záporokat hozó frontrendszer mögött a hét közepén hideg, sarkvidéki eredetű levegő árasztja el térségünket, melynek hatására a fagyzugos helyeken csütörtökön és pénteken visszatérnek a hajnali fagyok.
Csapadék és lehűlés
Az előttünk álló héten több hullámban érkezik csapadék, és a hőmérséklet is visszaesik. Már vasárnap este elérte hazánkat az a frontrendszer, melyhez kötődően hétfőn sokfelé fordultak elő esők, záporok, néhol zivatarok, azonban ma főként a keleti, északkeleti országrészben kell jelentős csapadékra számítani, a Dunántúlon elszórt záporok fordulhatnak elő. Szerdán és csütörtökön csak kevés helyen lehet egy-egy zápor, pénteken azonban a nap második felében újabb csapadékzóna éri el északnyugat felől térségünket, és még szombaton is többfelé kell esőre, záporokra, zivatarokra számítani – írja a met.hu.
Így a hét végéig a legtöbb helyen a talaj nedvességtartalmának növekedése várható. A szél gyakran lesz élénk, leginkább szélcsendesnek a csütörtök ígérkezik, amikor csapadék sem zavarja a növényvédelmi munkákat. A hőmérséklet az ilyenkor szokásos értékek alá esik vissza. Kedd hajnalban még nem hűl le számottevően a levegő, szerdán, majd főként csütörtökön és pénteken reggel azonban már nagy területen csökken 5 fok alá a hőmérséklet, a hidegre érzékeny tájakon pedig gyenge fagyok is várhatók. Napközben általában 12-17 fokig melegszik a levegő, ma a csapadékos tájakon lehet ennél hűvösebb. Péntektől néhány fokkal melegszik az idő.
Így alakult az előző napok időjárása
A múlt hét második felében száraz, kellően meleg időben lehetett haladni a mezőgazdasági munkákkal. A hét eleji csapadékos időjárás után szerdán és csütörtökön már csak elszórtan fordultak elő záporok, vasárnap estig pedig országszerte száraz idő uralkodott. Vasárnap este érte el a Dunántúlt az a frontrendszer, melyhez kötődően jelenleg is sokfelé vannak záporok az országban. Így a szerdától vasárnapig hullott csapadék mennyisége csak kevés helyen haladta meg az 1 mm-t, a megelőző öt nap csapadékösszege azonban a Dunántúlon 20 és 60 mm között alakult, a Tiszántúlon azonban többfelé akkor is csak 2-3 mm esett. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege a Dunántúl nyugati felén jelentős többletet, míg a keleti országrészben, főként a Tiszántúlon hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest. A talaj felszín közeli része fokozatosan száradt a múlt héten, ami az előzőleg elég sáros Dunántúlon jól is jött, az Alföldön azonban sokfelé szárazzá, porossá vált a talajfelszín. A középső talajréteg is veszített nedvességtartalmából, de még így is jó vízellátottságú, fél-egy méteres mélységben pedig szinte országszerte telített a talaj, ami jó nedvességtartalékot jelent egy esetleges késő tavaszi vagy nyári aszály esetére.
A hőmérséklet kevéssel az ilyenkor szokásosnál kissé melegebben alakult. A hét eleji felhős reggeleken 10 fok körüli minimumokat mérhettünk, majd szerdától hajnalonként többfelé hűlt 5 fok alá a levegő. 15-20 fokos napi hőingás jellemezte a hétvégét, a hideg éjszakák után napközben 20 fok fölé melegedett a levegő.
Mi a helyzet a mezőgazdasági területeken?
Az őszi vetések jó állapotban vannak, korán megindult a tavaszi fejlődésük. Az őszi búza szárba indult, a repce pedig virágozni kezdett. A nyári kapás növények vetése késést szenvedett a hideg, majd a sok eső miatt, de már mind a napraforgó mind a kukorica vetése folyamatban van. A gyümölcsösök közül egyre több túl van már a virágzáson, több fajta is megszenvedte a március végi, április eleji fagyokat, majd a csapadékos idő nem kedvezett a beporzásnak.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg sokat növekedett az elmúlt napok melegebb időjárásának hatására, jelenleg 40 és 65 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak. Ez már csak délnyugaton marad el jelentősen a tavalyi értékektől, a sokéves átlagnál pedig országszerte 15-35 foknappal kevesebb.
