Január eleje az év leghidegebb időszaka szokott lenni, de 2023 tavaszias idővel és melegrekordokkal kezdődött. Komolyabb lehűlésre a következő 8-10 napban sincs kilátás, bár a következő héten előfordulhatnak fagyok.
Nincs láthatáron komolyabb lehűlés
A folytatásban marad az enyhe idő, a jövő hét közepéig a hőmérséklet a déli órákban délnyugaton jellemzően 10 fok fölé emelkedik, északkeleten azonban csak 5 fok körül marad. Az éjszakák is nagy területen fagymentesnek ígérkeznek. Keddtől érkezik átmenetileg hidegebb levegő fölénk, így szerdán reggelre nagy területen várható fagy. Vasárnapig csak elszórtan várható kisebb eső, majd a jövő hét elején jelentős csapadék valószínű.
Összességében a jövő hét közepéig sokfelé várható 10-20 mm eső. A talajok tehát tovább nedvesednek ebben az időszakban, délnyugaton pedig pótlódik az elmúlt napokban elpárolgott mennyiség. Immár reggelente is egyre korábban kel föl a Nap, míg délután napról-napra 1-1 perccel később nyugszik – írja a met.hu.
Így alakult az előző napok időjárása
Az elmúlt egy hét időjárása az enyhe időről és a melegrekordokról szólt hazánkban. 29-én még országos, de gyenge fagy volt reggelre, majd egyre enyhébb léghullámok érkeztek fölénk, és megszűntek az éjszakai fagyok. A hőmérséklet csúcsértéke délnyugaton több napon is 15 Celsius fok fölé emelkedett, és többször is megdőltek napi melegrekordok.
Északkeleten, ahol napokig beragadt a ködös levegő, ettől jóval hűvösebb volt. Számottevő talajfagy eddig a télen nem volt hazánkban, csak a fölső néhány centiméteres réteg fagyott meg átmenetileg néhány kevésbé felhős éjszakán. A nyugati, délnyugati áramlással több időjárási front is átvonult térségünk fölött, de ezek csapadékot csak keveset hoztak.
Az ország nagyobb részén 2 mm alatt maradt a csapadékösszeg. A 30 napos összeg ennek ellenére az országban még mindig többletet mutat a sokéves átlaghoz képest köszönhetően a december közepi nagy csapadéknak A 90 napos csapadékösszegben már nagyobb a különbség: az ország középső részén többlet, de főleg északnyugaton és délkeleten jelentős hiány van. A talajok felső rétege az elmúlt napokban az igen enyhe és szeles délnyugaton sokat veszített a nedvességtartalmából, de a fölső egy méteres réteget tekintve jól áll a talaj téli feltöltődése.
Mi a helyzet a mezőgazdasági területeken?
Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, vízborítás vetésekben csak kisebb foltokban fordul elő. A tartósan enyhe idő nem tesz jót a növényeknek, megzavarja a vegetációs ciklust, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkulnak.
A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: délnyugaton egyes korán virágzó csonthéjasok nedvkeringése beindult, fagyokra lenne szükség, hogy ez a folyamat lelassuljon, leálljon. Délnyugaton megkezdődött a mogyoró virágzása, északkeleten ez a növény nyugalomban van.
A talaj nedvességtartalma magas, egyre mélyebben nedvesedik át a talaj. Most sokkal jobban állunk ebből a szempontból, mint tavaly ilyenkor, ami biztató a jövő évi termés szempontjából.
Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az ország középső sávjában 20-70 mm-rel az optimális mennyiség fölött jár, a Kisalföldön viszont elmaradás van.
A szokásosnál enyhébb ősz és december hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket.
