A hét további részében nagyrész napos, száraz idő lesz a jellemző magas UV sugárzással. A jövő hét első felére csapadékosabb időjárás várható, ami kifejezetten jól jöhet a korábbi záporokból kimaradó északnyugati és északkeleti területeknek.
Nem sokáig marad a szárazabb időjárás
A hét további részében folytatódik a nagyrészt napos, a legtöbb helyen száraz időjárás magas UV sugárzással. A mai nap második felében egy hidegfront súrolja térségünket, ehhez kötődően elszórt záporok is előfordulhatnak. Szombaton többfelé lesz élénk a szél, és néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet is, de vasárnaptól ismét melegszik az idő.
A jövő hét első napjaiban egy mediterrán ciklon határozza meg időjárásunkat. Hétfőn délnyugat felől egyre többfelé ered el az eső, majd kedden a keleti országrészre tevődik át a csapadék súlypontja. Az eső mellett záporok is várhatók, és az ég is megdörrenhet.
Így a talajok a legtöbb helyen a hét végéig tovább száradnak, a jövő hét első felében azonban a nedvességbevétel lesz a jellemző. A hőmérséklet a csapadék hatására csak átmeneti jelleggel esik vissza, továbbra is 23-28 fok közötti értékeket mérhetünk a legmelegebb órákban – írja a met.hu.
Így alakult az előző napok időjárása
A múlt hét második felében csak elszórtan, a hét elején azonban többfelé alakultak ki záporok, zivatarok. Az ország nagy részén hullott némi csapadék, de ez többfelé az 5 mm-t sem érte el, a felhőszakadások által érintett foltokban azonban 20-40 mm is lehullott. A nyugati, északnyugati tájakon, és az északkeleti országrész jelentős területein viszont nem esett. Május utolsó dekádja az ország nagy részén a sokéves átlagnál szárazabb lett, de a megelőző csapadékos időszak miatt az egész hónapban csak a Felső-Tisza-vidékén és Szolnok térségében esett számottevően kevesebb eső az ilyenkor szokásosnál, az ország jelentős részén 10-30, néhol 40-70 mm-es többlet hullott a májusi aranyból. A tavasz során a szárazabb alföldi területeken 100-150 mm, míg az Északi középhegységben és a Dunántúl nagy részén 160-230 mm esett, szemben a tavalyi 50-140 mm-es tavaszi csapadékkal. Így az idén a tél után az ország nagy részén a tavasz is csapadékosabbnak bizonyult a sokéves átlagnál.
A talajok felszín közeli néhány centiméteres rétege az elmúlt napok záporaiból kimarad területeken elég száraz, a középső talajréteg viszont a Tiszántúl északi felének kivételével a legtöbb helyen jó vízellátottságú, a fél-egy méter közötti réteg pedig közel telített állapotban van. Ez jó nedvességtartalékot jelent a nyári növények számára egy esetleges nyári aszály során.
A hőmérséklet a mögöttünk álló héten 1-2 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál. A legmelegebb órákban többnyire 23 és 27 fok közötti értékeket mérhettünk, és éjszakánként sem hűlt 10 fok alá a levegő.
Mi a helyzet a mezőgazdasági területeken?
Az őszi vetések jellemzően igen jó állapotban vannak, az őszi búza a virágzás, a repce a magképződés fenológiai fázisában jár. Ez egy kritikus időszak, a növényeknek ilyenkor van legnagyobb szüksége a bőséges nedvességellátásra. Idén országszerte kellő nedvesség áll rendelkezésükre a talajban, helyenként több is esett az optimális mennyiségnél. A hőmérséklet is megfelelő, a túl nagy meleg nem lenne ideális, mert lerövidülne ez a fenológiai fázis, ami termésveszteséget okozna. Ugyanakkor a sűrű állományokban a május közepi tartós levélnedvesség miatt a kórokozók is gyorsan szaporodtak.
A kukorica és a napraforgó is szépen fejlődik, de a gyomok számára is kedvezőek a körülmények.
A múlt héten már Miskolc térségében is megkezdődött az akác virágzása, de ebben a térségben idén nagyon kevés a virág a fákon.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 220 és 320 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő. Az elmúlt tíz nap melegebb időjárása ellenére a jelenlegi értékek még mindig 10-80 foknappal elmaradnak a tavalyiaktól. A sokéves átlaghoz képest is van egy 30-80 foknapos elmaradás, ami azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai szűk egy héttel később következnek be a szokásosnál.
