Már javában tartanak a munkák a hobbikertekben, de ha valaki még vetni akar valamit, hiszen a kínálat színes és széles, akkor érdemes néhány dologra figyelnie.
Tavasszal elindulnak a munkák a hobbikertekben, a színes tasakos kiskerti vetőmagokból mintegy húszmillió darab talál gazdára a szezonban a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai szerint. A legnagyobb mennyiségben a klasszikus zöldségfajokat vásárolják a hobbikertészek, de a gasztrokultúra fejlődésével megnőtt a kereslet a különleges zöldségfélék – chilipaprikák, koktélparadicsomok, salátafélék – iránt is.
Napjainkban a hazai házi kerti vetőmag-piac kínálata meghaladja az 1000 fajtát. Legnagyobb mennyiségben a klasszikus zöldségfajok – sárgarépa, petrezselyem, uborka, cékla, cukkini, zöldborsó, csemegekukorica – vetőmagjai találnak gazdára. Az utóbbi években a gasztrokultúra fejlődésével megnőtt a kereslet a különleges zöldségfélék: chilipaprikák, koktélparadicsomok, salátafélék, valamint a fűszernövények közül a lestyán, a kapor és a bazsalikom számos fajtája iránt. Kezdő kertészeknek a könnyen termeszthető zöldségfélék – tök, saláta, cukkini, uborka, retek, zöldborsó, zöldbab – termesztése ajánlott, ismertette Marton Ferenc, a Vetőmag Szövetség Zöldség Szekcióbizottságának tagja.
Ma a becslések szerint a piaci szereplők évente húszmillió színes tasakos vetőmagot értékesítenek, ezeknek az értéke mintegy ötmilliárd forintot tesz ki. Ez a mennyiség trendszerűen évente 3-6 %-kal is csökkenhet. A hobbicélú vetőmagok zömét három fő kereskedelmi csatornán keresztül lehet vásárolni: multinacionális élelmiszerláncokban, barkácsáruházakban és a hagyományos gazda- és kertészeti boltokban.
A klímaváltozás hatásai a hobbikerteket is megviselik, az extrém hőmérsékleti ingadozások komoly kihívást jelentenek. A kertekben alkalmazott víztakarékos megoldások, mint a csepegtető öntözőrendszer kiépítése, vagy az esővízgyűjtés, talaj- és növénytakarás lehet a megoldás. Az éghajlatváltozás új kártevőket és növénybetegségeket hozott a kertekbe. A spanyol csupaszcsiga például a tavalyi évben okozott komoly károkat. A rendszeres növényellenőrzés, biológiai védekezés segíthet a károk minimalizálásában.
