Friss adatok érkeztek a mezőgazdasági felvásárlási árakról, amelyek kihatással vannak az élelmiszerek drágulására is. Az elemző elmondta, a legújabb statisztikák alapán mikortól csökkenhet érdemben a kiugróan magas élelmiszer-infláció.
Lassult a felvásárlási árak emelkedése
Átlagosan 27 százalékkal voltak magasabbak a mezőgazdasági felvásárlási árak idén februárban, mint egy évvel korábban. Azonban 4,6 százalékponttal csökkent a drágulás üteme januárhoz képest a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján. Úgy tűnik, a tetőzés szeptemberben volt, amikor 61 százalékos emelkedést mértek éves alapon.
Azt, hogy a mezőgazdasági felvásárlási árak hullámvasútra kerültek, jól mutatja, hogy 2021 februárjában még 70 forint volt a búza kilogrammja, 2022 márciusában már 120 forint, majd 2023 januárjában 100-110 forint.
Héjja Csaba, az MKB bank és a Takarékbank szenior elemzőjére elmondta, a gabonák árszintjét leginkább az befolyásolhatja a jövőben a hazai piacon, hogy erősödik a forint árfolyama, valamint csökkennek az árak a nemzetközi gabonatőzsdéken (ami bő gabonakínálatot valószínűsít az idén). Továbbá a recessziós félelmek miatt van egy aggodalom, hogy vissza fog esni a kereslet, ami szintén lefelé tolja az árakat. Azonban hozzátette, van néhány részpiac (például a burgonya), ahol egyéb problémák miatt nem számíthatunk a drágulás jelentős mérséklődésére a közeljövőben.
Mindezek hatására az élelmiszer-inflációban a fordulat valamikor nyáron bekövetkezhet
- idézi az MKB bank és a Takarékbank elemzőjét az Infostart.
A hivatalosnál is magasabbnak érezzük az inflációt
Hónapról hónapra több pénzt költenek a munkavállalók és a nyugdíjasok élelmiszerre, az inaktívak viszont egyre kevesebbet – derült ki a Publicus Research kutatásából.
A december közepi első adatfelvétel szerint a megkérdezettek átlagosan havi 101 ezer forintból vásároltak élelmiszert, április elején viszont már 105 ezer forintos havi kiadásról számoltak be. Ezen belül az aktív munkavállalók havi költése 111 ezer forintról 114 ezer forintra, a nyugdíjasoké pedig 81 ezer forintról 91 ezer forintra nőtt.
A KSH legutóbbi adatai alapján élelmiszerből ugyan 8,6 százalékkal kevesebb fogyott februárban, a vásárlók összességében mégis 121 milliárd forinttal több pénzt hagytak az élelmiszerüzletekben. Ezt a költési tempót azonban az inaktívak, azaz a valamilyen okból nem dolgozók (tanulók, háztartásbeliek) nem tudják tartani. Ők a Publicus mérése szerint egyre kevesebbet – decemberben még 95 ezer, április elején már csak 82 ezer forintot - költenek havonta élelmiszerre.
Az emberek a jelek szerint kezdenek hozzászokni a magas inflációhoz, de jóval erőteljesebbnek érzékelik azt a hivatalosnál. Decemberben a megkérdezettek még úgy érzékelték, 77 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára egy év alatt, április elején viszont már „csak” 65 százalékos drágulást feltételeztek. A KSH ehhez képest márciusban 25,2 százalékos éves inflációt mért, ezen belül 42,6 százalékos élelmiszerár-drágulást.
