Kalóriaszegény, viszont tápanyagokban gazdag gyümölcs a kivi. Rendszeres fogyasztásának számos pozitív hatása lehet a szervezetre, azonban bizonyos esetekben kockázatokkal is járhat. A kílmaváltozás miatt hazánkban is egyre inkább megterem.
Akár naponta érdemes lehet kivit fogyasztani
A kivi bokros, több méteres hajtású kúszónövény gyümölcse. A nálunk ismert és kapható kivi az Actinidia deliciosa vagy az Actinidia chinensis bogyója, de fogyasztható az A. arguta és A. kolomikta gyümölcse is, amelyek apróbb szeműek és nem szőrös héjúak.
Például E-vitamin, réz, K-vitamin, kolin, magnézium és foszfor is nagy mennyisége fellelhető a gyümölcsben. C-vitamintartalma pedig különösen magas. A kivi egészségügyi előnyei közé tartozik a bőrtónus és -textúra javítása, a vérnyomás csökkentése, valamint a szívbetegség és az agyérgörcs megelőzése. A fogyasztása összefüggésbe hozható a szívbetegség, a diabétesz, a rák és más betegségek csökkent kockázatával is. Emellett több kutatás mutatta ki, hogy a kivihez hasonló növényi élelmiszerek az elhízás és az általános halálozás kockázatát is csökkenthetik – írja a Házipatika.
A kivi fogyasztása alvászavarban szenvedő felnőtteknél is könnyítheti az elalvást, növelheti az alvás időtartamát, valamint a hatékonyságát. Rost- és káliumtartalma segítheti a szív egészségét. A székrekedés megelőzésében is hasznát vehetjük, mivel a kivi enyhén hashajtó hatású.
Azonban a szívbetegeknek tudnia kell, hogy a gyakran felírt béta-blokkoló gyógyszereik megemelhetik a vérük káliumszintjét. Ezért ilyen készítmények szedésekor csak mértékkel szabad magas káliumtartalmú élelmiszereket, például banánt vagy kivit fogyasztani. Emellett túl sok kálium bevitele akkor is káros következményekkel járhat, ha valakinek nem tökéletes a veseműködése, és az nem tudja eltávolítani a káliumfelesleget a vérből. Emellett a kivi - sok más gyümölcshöz hasonlóan - allergiás reakciót is okozhatnak.
Belül zöld, édes és a miénk - érik a magyar kivi
Az éghajlatváltozás miatt egyre inkább megteremnek olyan gyümölcsök is hazánkban, amelyek termesztése néhány évtizeddel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt. Azonban más, Magyarországon elterjedt növényekre igazi csapás a klíma megváltozása.
Miklós András Márton inkább a klímaváltozás nyerteseivel foglalkozik, hiszen a Zala-megyei Becsehelyen datolyaszilvát, fügét, indiánbanánt, kivit és mini kivit is termel a hat hektáros kertjében. Jelentős a hazai piaca ezeknek a gyümölcsöknek, amelyeket általában tartósító eljárással tesznek szállíthatóvá, úgy érkeznek Magyarországra. A kereslet mellett nagy előny, hogy a kivi- és a fügeültetvények munkaerőigénye meglehetősen alacsony.
Tehát a kivinek is egyre megfelelőbb a magyar éghajlat. A zalai termelő szerint az általa termelt gyümölcs zamatosabb, édesebb, mint az üzletekben kapható, mert azt érés előtt szedik le, úgy szállítják más országokba. A kivit jellemzően október végén vagy november elején kezdik szüretelni, a gyümölcs pedig akár egy hónapig is eláll.
A hagyományos kivivel szemben a mini kivi szeptember elejétől folyamatosan szedhető, és egészen a fagyokig jól érzi magát a fákon. Kisebb méretű és nem szőrös, mint nagyméretű társa.
