A klímaváltozásnak több nyertese és vesztese is van hazánkban

Egyre több egzotikus gyümölcs terem meg hazánkban az éghajlatváltozás miatt. Például a napokban érik be a kivi, de felfutóban van a magyar pisztácia- és a földimogyoró-termesztés is. Viszont más, hagyományos növényeink nagyon megsínylik a klímaváltozást.


A klímaváltozás nyertesei és vesztesei

Az éghajlatváltozás miatt egyre inkább megteremnek olyan gyümölcsök is hazánkban, amelyek termesztése néhány évtizeddel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt. Azonban más, Magyarországon elterjedt növényekre igazi csapás a klíma megváltozása. Az utóbbi években egyre rosszabb helyzetbe került például a kukorica-, vöröshagyma- és almatermesztés is.

Miklós András Márton inkább a klímaváltozás nyerteseivel foglalkozik, hiszen a Zala-megyei Becsehelyen datolyaszilvát, fügét, indiánbanánt, kivit és mini kivit is termel a hat hektáros kertjében. Jelentős a hazai piaca ezeknek a gyümölcsöknek, amelyeket általában tartósító eljárással tesznek szállíthatóvá, úgy érkeznek Magyarországra. A kereslet mellett nagy előny, hogy a kivi- és a fügeültetvények munkaerőigénye meglehetősen alacsony – írja a HelloVidék.

Indul a magyar kiviszezon

Tehát a kivinek is egyre megfelelőbb a magyar éghajlat. A zalai termelő szerint az általa termelt gyümölcs zamatosabb, édesebb, mint az üzletekben kapható, mert azt érés előtt szedik le, úgy szállítják más országokba. A kivit jellemzően október végén vagy november elején kezdik szüretelni, a gyümölcs pedig akár egy hónapig is eláll.

A hagyományos kivivel szemben a mini kivi szeptember elejétől folyamatosan szedhető, és egészen a fagyokig jól érzi magát a fákon. Kisebb méretű és nem szőrös, mint nagyméretű társa.

A gazda szerint a mini kivi fájával dísznövényként is érdemes foglalkozni, hiszen nagyon szépek az őszi színei. Igaz, hogy a rendkívül aszályos időjárást ezek a növények is megsínylik, de a gyakorlat azt mutatja, hogy akkor sem hoznak rossz termést. Emellett nagy előnyük, hogy kártevőjük gyakorlatilag nincs.

Jöhet a magyar földimogyoró és a pisztácia is?

A kivi mellett a klímaváltozás nyertese lehet hazánkban a földimogyoró-termesztés is. A Debreceni Egyetem agrárkarán végzett kisparcellás kísérletek és elemzések szerint az egy hektárra vetített terméshozam (3,3–3,6 tonna) a világ földimogyoró-termesztő országainak élbolyába pozicionálhatja Magyarországot. A friss kutatások célja a fajtanemesítés, a végső feladat pedig az, hogy a nemesített földimogyoró bekerüljön a Nemzeti Fajtajegyzékbe és az uniós jegyzékbe is.

Emellett elterjedhet a magyar pisztácia is.

Az idei évben rendkívüli aszályt tapasztalhattunk, rengeteg növény megsínylette az időjárást. Idén a pisztáciám volt az egyik legjobban termő növényem. Alig kapott esőt, és még így „sikeres” lett. (…) A jövő talán arról fog szólni, hogy hogyan lehet csökkenteni a permetezést. Jelenleg nyolc-kilencszer kell, ami ugyan nem számít túl soknak, de le szeretném csökkenteni négy-ötre

- nyilatkozta Badics László gazda, aki a Balaton térségében foglalkozik pisztácia-termesztéssel.

Viszont az a véleménye, hogy a pisztácia termesztése még igen rizikós hazánkban. A növény a hosszú, forró nyarakat szereti, amit mostanában megkapott. Azonban a több napos esők miatt a legmelegebb hónapokban jelentősen csökkenhet a termésmennyiség. Emellett a párás levegőt sem kedvelik a pisztáciafák, valamint csak a lazább, vulkanikus talajban lehet sikeresen termeszteni.

The Conversation

Ne hagyd ki!