A spanyolok kajszibarackfákat és szilvafákat kereszteztek egymással, így születtek meg a „IberPlum” gyömölcsöket termő fák, amelyek telepítése már világszerte elkezdődött.
Egyszerre szilva és barack
Ha szilvából és kajszibarackból szeretnénk vegyespálinkát főzni, a jövőben lehet nem lesz szükség hozzá kétfajta gyümölcsre. A spanyol Ibergen vállalat ugyanis 11 év fejlesztőmunka után több új kajszi-szilva hibridet is létrehozott a csonthéjas gyümölcsöket termő fák keresztezésével. A hibridekkel a cég új „termékszegmenst” szeretne nyitni a prémium kategóriás gyümölcsök piacán – írja a fruitveb.hu.
A fajták az IberPlum nevet kapták. A gyümölcsök héjainak és húsainak a színei igen változatosak, a színskálán a sárgától a bordón át a liláig terjednek. A gyümölcsök közös jellemzője, hogy cukortartalmuk igen magas (20 Brix körüli), átmérőjük pedig 55-65 mm között változik. A csonthéjas hibridek szüretje fajtánként eltér, de legkorábban június közepén kezdődhet és legkésőbb szeptember közepéig tarthat.
A cégnek Spanyolországban két kertje van, ahol termelik az új gyümölcsöket. A vállalat azonban több országban is kísérleti telepítésekről állapodott meg, mivel az a céljuk, hogy az Ibergen hibridjei Európában egész évben elérhetőek legyenek. Fák ültetését tervezik Franciaországban, Olaszországban, Chilében és Dél Afrikában is.
A gyümölcsökről készült képeket itt tekinthetik meg.
Gondok a hazai terméssel
Az Ibergen hibrid gyümölcsfái remélhetőleg ellenállóbbak az egyre szeszélyesebb magyar időjárással szemben, mint a hagyományos kajszi- és szilvafáink. Ugyanis mint arról korábban a Haszon.hu is beszámolt, idén nagyon rájárt a rúd a hazai gyümölcságazatra. Elvitte a március–áprilisi fagy a hazai baracktermést, alig maradt belőle valami.
Európa más országaiban sem volt sokkal jobb az ágazat helyzete. Ebből kifolyólag októberben fontos bejelentés érkezett az Uniótól, hiszen az Európai Biztosság rendkívüli intézkedéseket fogadott el a bor-, zöldség- és gyümölcságazat segítésére.
A zöldség- és gyümölcságazatban a termelői szervezeteknek nyújtott uniós támogatást az Európai Bizottság a továbbiakban úgy kompenzálja, hogy az legalább a tavalyi szint 85 százaléka legyen, még akkor is, ha az idei érték alacsonyabb. Ezt a kompenzációt akkor nyújtják, ha a termelés csökkenése a termelői szervezet befolyásán kívül eső természeti katasztrófákhoz, éghajlati eseményekhez, növénybetegségekhez vagy kártevőfertőzésekhez kapcsolódik, és a termelés szintje az előző évhez képest legalább 35 százalékkal alacsonyabb. Ezen túlmenően, ha a termelők bizonyítják, hogy megelőző intézkedéseket hoztak a termelés csökkenését eredményező tényező ellen, a támogatás tekintetében alkalmazott termelési érték meg fog egyezni a tavalyi értékkel – erről pedig ebben a cikkében számolt be a Haszon.hu.
