Drasztikusan csökkentek a kajszibarack termőterületei Magyarországon

Nem kedvez a klímaváltozás a magyar kajszitermesztésnek. Tavaly az ország több vidékén a termés bő 70 százaléka esett ki a tavaszi fagyok miatt. Tegnap pedig havazott. Mi lesz így a hazai kajszibarackból készült lekvárral, vagy éppen a pálinkával?


Sok problémával küzd a magyar kajszitermelés

A 1970-es években 13 ezer hektáron termesztettek kajszibarackot hazánkban. Ez a terület jelenleg nagyjából 3 ezer hektár. Az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszerű és korszerűtlen fajtaszerkezetű. Emellett Magyarország klímájának a megváltozása sem kedvez a gyümölcsnek. Enyhék a telek, és egyre kevesebb a csapadék. Emellett néhány újabb telepítésű, mediterrán kajszifajta bimbózása már február végén elkezdődik, március elején pedig indul a virágzás, ami szintén betesz a hazai termésnek – írja az Agrárszektor.hu.

Dr. Szani Zsolt, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság Kertészeti Fajtakísérleti Osztályának témavezetője szerint enyhítheti a felmerülő problémákat a kajszibarackfajták nemesítése, azonban ez nem megy túl gyorsan, és nincs , ideális megoldás sem.

„nem létezik egyetlen csodamódszer, nincs tökéletes fajta, amivel önmagában meg lehet védeni az ültetvényt a tavaszi fagytól. A Nébih Tordasi Fajtakísérleti Állomásán megfigyelt több mint 300 kajszifajta között jelentős különbséget tapasztaltunk fagytűrésben. De ez csak egy fajtatulajdonság és egyetlen tényező. Több eszköz együttes alkalmazásával lehet hatékonyan védekezni. Jobb fagytűrésű fajtát kell választani, az ültetvény elhelyezését késői fagyoktól kevésbé veszélyeztetett területen megválasztani, az ültetvényberendezések között helyet kell kapni a fagyvédelmi eszközöknek. A fagyvédelem így is rendkívül munka-és időigényes, rendszeres éjszakai munkára kényszeríti a termelőket tavasszal, ami szintén embert próbáló feladat”

- nyilatkozta a szakember a portálnak.

Próbálnak igazodni a piachoz

Az elmúlt években megfordult az ágazatban a trend: amíg korábban állami intézmények, egyetemek és kutatóintézetek próbálták nemesíteni a kajszibarackot, mára az újabb fajták nagyjából 80 százaléka magánnemesítőkhöz és nemesítőházakhoz köthető.

Kifejezetten piacorientált lett a nemesítés, a kajszifajták esetében pedig a korai fajtákkal való kísérletezésre került a hangsúly. A piaci igények miatt az új fajták esetében fontos a gyümölcs kivételes minősége is, igazodva a fogyasztási „divatokhoz”.

A nemesítési folyamat azonban komoly szakmai ismereteket igényel, így a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Nébih szakemberei is dolgoznak az ügyön.

Elvitte a fagy a tavalyi termést

Tavaly egyebek között EBBEN a cikkünkben is foglalkoztunk vele, hogy a tavaszi virágzáskori lehűlés és fagyok miatt – térségenként változóan – a kajszitermés több mint 70 százaléka is kieshetett 2021-ben. A klímaváltozás miatt hosszabb távon mindenképp szükséges új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a termesztés korszerűsítése.

Hazánkban kajszitermesztés megközelítőleg 5628 hektáron folyt tavaly (idén 3 ezer hektárt említett a Nébih). Az elmúlt években 10-35 ezer tonna között változott a termés mennyisége. A kajszi nagyon kedvelt a fogyasztók körében, valamint a feldolgozóüzemekben is igény mutatkozik rá.

A kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol közel 1400 hektár ültetvény volt található egy évvel ezelőtt. Nagyobb termesztőterületek vannak még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében. Általánosságban a hazai termés 70 százalékát az ipar használta fel korábban, 30 százaléka kerül a piacra.

The Conversation

Ne hagyd ki!