Kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk
A magyarok csupán 8 százaléka fogyaszt elegendő gyümölcsöt és zöldséget napjainkban. 36 százalékunk ráadásul egyáltalán nem eszik napi szinten ilyen termékeket.


Felmérték a gyümölcs- és zöldségfogyasztási szokásainkat

Hazánkban a lakosság 55,5 százaléka fogyaszt legalább egy, de legfeljebb négy adag gyümölcsöt és/vagy zöldséget naponta, ami elmarad a javasolt öt adagtól. Öt, vagy annál több porciónyi növényi eredetű táplálékot csupán a magyarok 8,2 százaléka eszik minden 24 órában. Ennél is meglepőbb viszont az az adat, amely szerint Magyarország lakosságának több mint a harmada, 36,3 százaléka nem fogyaszt naponta zöldséget és gyümölcsöt – írja az Agroinform.hu a Eurostat és az European Health Interview Survey frissen nyilvánosságra hozott, azonban 2019-re vonatkozó adataira hivatkozva.

Az uniós átlagtól nem nagy mértékben térnek el a hazai adatok. Az Európai Unió lakosságának több mint fele (54,7 százaléka) állította magáról, hogy naponta egy-négy adag gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt. Az EU-tagállamok közül Írországban a lakosság 33 százaléka, Hollandiában a 30 százaléka, Dániában a 23 százaléka és Franciaországban a 20 százaléka fogyaszt naponta legalább 5 adagot zöldségből és gyümölcsből. Bulgáriában és Szlovéniában ez az arány 5 százalék, Ausztriában pedig 6 százalék. A legalacsonyabb napi fogyasztás uniós „rekordja” feltehetően a románoké, akiknek mindössze 2 százaléka nyilatkozta azt, hogy nagyobb mennyiségben fogyasztja ezeket az élelmiszereket.

Nemek szerint is készült felmérés az adott témában. Eszerint a nők napi gyümölcs- és zöldségfogyasztása valamivel magasabb, mint a férfiaké. A hölgyek 58 százaléka számolt be arról, hogy naponta legkevesebb egy, de maximum négy adag zöldséget és gyümölcsöt eszik, az urak esetében ez az arány viszont 51 százalék. A napi öt vagy több adag elfogyasztásáról a nők 15 százaléka, a férfiaknak pedig a 10 százaléka nyilatkozott. A felmérés azt is kimutatta, hogy teljesen kimarad a napi gyümölcs- és zöldségfogyasztása a férfiak 39 és a nők 27 százalékának.

Anyagilag jobban járhatunk a zöldségekkel

A közelmúltban ez a cikkünk szólt arról, hogy anyagilag mennyivel éri meg jobban több zöldséget belecsempészni a napi étkezéseinkbe. Ennek a kiszámításához érdemes összehasonlítani a zöldségek és a húsok árát. Ehhez pedig igen egyszerű és kézenfekvő az Agrárgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerét alapul venni.

Ebben azt látjuk a hazai burgonya ára a Budapesti Nagybani Piacon jelenleg 155 Ft/kg környékén áll. Az újburgonyáért ennél valamivel többet, 200 forintot kérnek. A magyar fejes káposzta kilója viszont 130 forintért már kapható. A TV paprikából egy kiló átlagosan 600 forint lehet, a hazai fürtös paradicsom azonban nagyjából 950 forintba kerül kilónként. A sárgarépa 150, az uborka 800 forintért kelhet el.

Ezzel szemben a friss vagy hűtött csirkemellfilé kilóját átlagosan 1740 forintért értékesítik, csont nélküli sertéscombból ugyanezen mennyiség fogyasztói ára pedig 1460 forint. A marhahúsra vonatkozóan ebben az adatbázisban sajnos nem szerepel adat, azonban biztosra vehetjük, hogy legtöbb fajta marhahús átlagára a csirkemellénél és sertéscombénál magasabb.

Az adatokból világosan látszik, hogy komoly különbség mutatkozik a jelenleg kapható zöldségek, valamint a csirkehús, sertéshús (és egészen biztosan a marhahús) átlagárai között. Ebből kifolyólag anyagi szempontból megérheti a váltás részben vagy egészben a növényi alapú étkezésre.

The Conversation

Ne hagyd ki!