Kedvezőbb áron kaphatóak a zöldségek mint a húsok

A hús kihagyásának az étrendünkből számos oka lehet. Állhat mögötte pénzügyi megfontolás is. Most megmutatjuk, hogy mennyivel költhetünk kevesebbet, ha a népszerű húsokat az étrendünkben zöldségekre cseréljük.



Hússal, vagy anélkül?

Előfordulhat, hogy szakember tanácsolja a táplálkozási szokásaink megváltoztatását, például több növényi eredetű étel beépítését az étrendünkbe. Máskor, különböző megfontolásból magunk is dönthetünk a váltás mellett. Gyakran az újévi fogadalmunk részét is képezheti az életmódváltás. Megtörténhet azonban az is, hogy a pénztárcánk "javasolja", hogy csökkentsük a napi húsbevitelünk mennyiségét.

Ha anyagi okok állnak a döntésünk mögött, előtt érdemes lehet összehasonlítani a zöldségek és a húsok árát. Ehhez pedig igen egyszerű és kézenfekvő az Agrárgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerét alapul venni.

Ebben azt láthatjuk, hogy a hazai burgonya ára a Budapesti Nagybani Piacon jelenleg 155 Ft/kg környékén áll. Az újburgonyáért ennél valamivel többet, 200 forintot kérnek. A magyar fejes káposzta kilója viszont 130 forintért már kapható. A TV paprikából egy kiló átlagosan 600 forint lehet, a hazai fürtös paradicsom azonban nagyjából 950 forintba kerül kilónként. A sárgarépa 150, az uborka 800 forintért kelhet el.

Ezzel szemben a friss vagy hűtött csirkemellfilé kilóját átlagosan 1740 forintért értékesítik, csont nélküli sertéscombból ugyanezen mennyiség fogyasztói ára pedig 1460 forint. A marhahúsra vonatkozóan ebben az adatbázisban sajnos nem szerepel adat, azonban biztosra vehetjük, hogy legtöbb fajta marhahús átlagára a csirkemellénél és sertéscombénál magasabb.

Az adatokból világosan látszik, hogy komoly különbség mutatkozik a jelenleg kapható zöldségek, valamint a csirkehús, sertéshús (és egészen biztosan a marhahús) átlagárai között. Ebből kifolyólag anyagi szempontból megérheti a váltás részben vagy egészben a növényi alapú étkezésre.

A HelloVidék.hu cikke is feldolgozza a témát. Ők külön figyelmeztetnek rá, hogy a hús elhagyása étrendünkben nem feltétlenül jelent egyet azzal, hogy onnantól fenntarthatóan és egészségesen táplálkozunk. Attól, hogy valami növényi alapú, nem felel meg automatikusan az előbb említett két kategóriának. Emellett ehetünk rengeteg rántott zöldséget és cukros vegán süteményt, azonban ettől még nem lesz optimálisabb az étrendünk. Ebben az esetben is nagyon fontos a tudatosság. Próbáljunk meg minél színesebb és változatosabb ételeket készíteni olyan szezonális hozzávalókból, melyek hazánkban is megteremnek.

Gondok a növénytermesztésben

Bizonytalanság sora jellemzi a magyar zöldség- és gyümölcságazatot az elszálló inputköltségek miatt. Egyebek között a növényvédő szerek és a műtrágya ára is hatalmasat nőtt, valamint a földgáz és az elektromos áram költsége is kétszámjegyű növekedést mutat. A drágulások a termelők mellett a feldolgozóipart is érintik. Emellett például a rossz időjárás - csak az idén - 20-60 százalékos terméscsökkenést okozott a gyümölcságazatban – írtuk korábban.

„A kilogrammonkénti önköltség növekedésébe mindezeken túlmenően még belejátszanak a termésveszteségek is, hiszen nem mindegy, hogy az adott hektáronkénti költségre mekkora termés esik. A tavaszi fagyok, illetve a nyári hőség és aszály miatt a betakarítható termésmennyiség a legtöbb ágazatban csökkent – ágazattól függően 10-50 százalék közötti mértékben –, ami szintén jelentős önköltség emelkedést indukál”

nyilatkozta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke.

A szakember arról is beszélt, hogy a hazai zöldség-gyümölcs ágazat mintegy 30-40 növényfaj termelését fedi le, melyek különböző „technológiai és gazdasági jellemzőkkel” bírnak. Ebből kifolyólag nagyon eltérő, hogy melyik növény esetében mekkora drágulást generált az inputanyagok árának a növekedése, azonban átlagosan 5-15 százalék közötti áremelkedésről beszélhetünk.

Az állattartás is érintett

A növénytermesztés mellett a baromfi és marhaágazat is hasonló problémákkal küzd, jelentős volt a drágulása azokban a szektorokban is 2021-ben. A szárnyasok húsa átlagosan 9 százalékkal emelkedett novemberig, de a marhahús is drágult tavaly. Csupán a sertéshús piacán jelentkezett árcsökkenés (1,1 százalék).

Ennek okairól Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke is beszélt:

„Jelenleg rendkívül nehéz helyzetben van a magyar sertéshús ágazat. Két vírus, a covid és az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa, valamint a drasztikusan emelkedő takarmány és energiahordozó költségek is nehezítik a sertéstenyésztők és -feldolgozók életét. Mivel csökkent a kínai sertéshús import, így a világpiacon túlkínálat alakult ki, aminek eredményeként jelentősen esett az élősertés ára Európában, így Magyarországon is”

- áll a szakember nyilatkozata az Agrármarketing Centrum (AMC) sajtóközleményében.

Azonban fel kell készülnünk arra, hogy az idén nem fog tovább folytatódni a sertéshúsra vonatkozó defláció, annak a piacán is drágulás jöhet. Erről pedig bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

The Conversation

Ne hagyd ki!