Kérdőjel húsból a tányéron
Sem a modern mezőgazdaság, sem pedig az ökogazdálkodás nem fenntartható, egyensúlyt kell találni. Hogyan lehet egyszerre megvalósítani az állatjólétét, az egészséges táplálkozást és a környezetvédelmet? „Sok igazság" van minden oldalon, nem meglepő, hogy szenvedélyes kerekasztal beszélgetést generált a téma, melyet Giacomo Pedranzini, húsipari szakember, a KOMETA ügyvezető igazgatója kezdeményezett.

Az ő megoldása az HonestFood, amihez követőket, támogatókat vár. Giacomo Pedranzini közel 3 évtizede látja az európai, különösen a hazai és az olasz húsipar működését, változásait. 1994-ben, amikor Magyarországra jött, négyszer annyi nagy húsfeldolgozó volt, mint ma, mostanra kevesen maradtak ekkora méretben a piacon. Felmerült benne a kérdés, hogy vajon mit csinálnak rosszul. Giacomo Pedranzini válaszkeresés közben azonosította az ipari és az ökogazdálkodás hiányosságait.

​Mi a baj a modern mezőgazdasággal és az ökogazdálkodással?

A modern mezőgazdaságot és a hozzá kapcsolódó feldolgozóiparági rendszert mennyiségi nyomás, túltermelés és irracionális árképzés jellemzi. A mennyiségi nyomás azt jelenti, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság a „nagy mennyiséget olcsón" jellegű termelésre állt rá, mindent ennek rendel alá. Ez veszélyeztetheti a talaj egészségét, hosszútávú termékenységét éppúgy, mint az állatok egészségét. A feldolgozók a késztermék minőségét tehetik kockára az óriási nyomás okán (nyomás az árakra és a mennyiségre), ami végső soron a fogyasztó egészségét kockáztathatja. A termelők és a feldolgozók együttesen a méret- és választékgazdaságosság eszközeivel próbálják csökkenteni a költségeiket, túltermelnek, így a kínálat nagyobb, mint a piacon meglévő kereslet. Az állandósult akciók összezavarhatják a fogyasztót, aki ezáltal elveszíti a képességét arra, hogy tisztán lássa a promóciós és a normál ár közti különbséget, felfoghassa az adott áru valós értékét. Mindezek eredménye a környezetkárosítás, az állatjólét háttérbe szorítása, a túltermelés és az alacsony minőségű élelmiszer lehet.

Az ökogazdálkodásban ezekkel ellentétes problémákat lát Giacomo Pedranzini. Meglátása szerint ez az út néha átláthatatlan, hiszen a vásárlók felé tanúsított kommunikáció nem mindig transzparens. A természetre való túlzott támaszkodás pedig bizonytalanná teheti, hiszen a termés feletti kontroll elvesztése kiszolgáltatottságot okozhat. A biotermékek túl drágák, így csak a népesség egy szűk, vagyonos szegmense számára elérhetőek, ráadásul a biogazdálkodás képtelen kielégíteni a növekvő világnépesség élelmiszer iránti igényeit.

​Válasz a problémákra: HonestFood koncepció

Giacomo Pedranzini ötlete, az HonestFood olyan működést takar, amely kiemelt figyelmet fordít az emberi egészségre, a természet és a környezet védelmére, beleértve az állatjólétet is, valamint méltányos a termelési lánc minden szereplőjével. Véleménye szerint olyan rendszert kell kialakítani és fenntartani, amelyik hozzáférhető és tisztességes; képes arra, hogy miközben a vásárlók kosarába minőségi élelmiszert tesz, közben garantálja az ellátási lánc minden szereplőjének a tisztességes megtérülést, különösképp a termelőknek. Képesnek kell lennie továbbá a társadalom élelmiszer iránti igényének kielégítésére, ugyanakkor a pazarlás és a túltermelés elkerülésére is. „A modern mezőgazdaságot újra kell pozícionálni, és a józan eszünket használva megtalálni az egyensúlyt" – foglalja össze Giacomo Pedranzini.

A fent beazonosított problémák és lehetséges válaszok mentén Giacomo Pedranzini kerekasztal-beszélgetést hívott össze. Az iparág képviselői mind egyetértettek abban, hogy ahhoz, hogy változás jöjjön létre, nélkülözhetetlen a transzparencia.

Giacomo Pedranzini szerint a legégetőbb probléma az, hogy az elmúlt 40 év arról szólt, hogy minél olcsóbb legyen az élelmiszer. Az olcsó élelmiszer pedig nagyon rossz irány, hiszen a minőségnek ára van, ugyanakkor fontos, hogy annak az árnak megfizethetőnek is kell lennie. A folyamatos akciók összezavarják a fogyasztót, félő, hogy nem látják egy áru valós értékét. A vásárlók nagy része az alacsonyabb árakat keresve több boltot is felkeres, hogy mindent a kosarába tehessen. Megoldást kellene találni a normál és a promóciós ár közti különbségre.

Politikai szándék és szabályozás nélkül nem lesz változás

Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. élelmiszeripari cégvezetője megerősítette, hogy a fogyasztók valóban érzékenyek az akciókra, kedvezményekért több boltba is elmennek, ugyanakkor szerinte, ha egy vásárló mindig friss, kifogástalan minőségű húsárut talál a pultban, akkor hűséges lesz, és hajlandó többet is fizetni. Moldován András, befektető, a Mangal Ilona Sertéshízlalda Kft. és az Animalsoft Kft. állattenyésztési szoftver-cég tulajdonosa szerint a politikának kell ilyen téren szabályozásokat hoznia. „Politikai szándék és akarat is kell ahhoz, hogy az emberek egészséges élelmiszert egyenek és ne olcsót" – mondta Moldován András. A korrekt tájékoztatás fontosságát emelte ki Prof. Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet intézetigazgatója, egyetemi tanára, úgy látja, hogy a fogyasztó akkor tud tudatosan dönteni, ha pontosan látja, hogy mennyiért mit kap. Fogyasztói igény pedig van a jó minőségre, sőt kíváncsiság is: a táplálkozás és egészség kapcsolatával foglalkozó szakirányukra extrém számú jelentkezés érkezik az utóbbi években.

Tényleg hagynád szenvedni a beteg állatot?

„A termelő érdeke is, hogy jó környezetet teremtsen az állatának, hiszen akkor lesz hibátlan a hús is" – válaszolt Moldován András az állatjóléttel kapcsolatban feltett kérdésre. Kifejtette továbbá, hogy álszentség az antibiotikummentesség, hiszen hogyan beszélhetnénk állatjólétről, ha pl. egy köhögő állatot nem gyógyítunk meg? Hagyjuk szenvedni és fertőzze meg a többi állatot? – tette fel a kérdést, majd hozzátette, hogy ilyen esetben az egyedi kezelés a megoldás. Moldován András szerint a húsipar elmúlt évtizedét a játékelméletből ismert gyáva nyúl írja le leginkább, és az HonestFood az első, ami arról beszél, hogy álljunk meg egy szóra, és változtassuk meg a közeget. Meglátása szerint modern, együttműködő közegre van szükség, amiben az igazságosság azt jelenti, hogy a maga helyén mindenki a legtöbbet teszi. Ennek haszonnal is párosulnia kell, éppen ezért egy termék nem lehet olcsó, hiszen, ha az lehetne, akkor azt jelentené, hogy valamit kispóroltak belőle.

Vajon megvalósítható az átláthatóság?

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke szintén kiemelte a transzparencia fontosságát, valamint hangsúlyozta a tudás és információ szerepét is. Számos pozitív magyarországi példát hozott környezetvédelem terén, pl. míg korábban a mezőgazdaságot okolták az üvegházhatású gázok kibocsátásának 50%-áért, addig mára ez a szám 9%-ra csökkent, aminek kevesebb mint felét adja az állattenyésztés. „Egy állattenyésztő soha nem akar természetellenes állattartást folytatni" – hangsúlyozta Zászlós Tibor, majd hozzátette, hogy ha máshogy tesz, akkor nem nevezhető állattenyésztőnek. Kitért továbbá a Farm to Fork stratégiára, ami kapcsán szintén ismertetett pár hazai példát: nálunk hektáronként 1,8 kg/év növényvédőszert használnak, Hollandiában 5,9-et Belgiumban 4.9-et; Magyarországon 100 hektárra 52 számosállat jut, míg Hollandiában hétszer ennyi (380).

A fenti környezetvédelmi kérdések mellett felmerült a termékek csomagolása is. Horváth Ferenc úgy látja, hogy a legjobb az, amikor a friss hús a vágást követő 48 órán belül a fogyasztóhoz kerül. Ugyanakkor szerinte nem a műanyagokkal van a baj, hanem azzal, ha nem tudják visszagyűjteni, hiszen ma már a legtöbb műanyag újrahasznosítható lenne. Ebben a témában Prof. Dr. Friedrich László hangsúlyozta: „A digitalizáció sokat segít nemcsak a nyomon követhetőségben, hanem fenntarthatósági kérdésekben is. Okos eszközökkel lehet már követni és optimalizálni is az energiafelhasználást".

Giacomo Pedranzini abban bízik, hogy sokan megkeresik, együtt gondolkoznak vele, és közös felelősséget vállalnak, de kiemelte, hogy az HonestFood nemcsak a gazdákhoz, kiskereskedőkhöz szól, hanem a fogyasztókhoz is, hiszen a koncepció része az is, hogy válasszunk tudatosan minőségi ételeket és éljünk aktív életet.

A szakember hangsúlyozta továbbá, hogyha figyelünk a környezetünkre, a táplálkozásunkra és az életmódunkra, akkor javíthatjuk az életminőségünket és egészségesebb lesz a társadalmunk, nőhet a születéskor várható élettartam. Magyarországnak e tekintetben van még hová fejlődnie, hiszen míg Japánban 84, Svájcban 83,6, Olaszországban és Spanyolországban 83,4 év, addig hazánkban 76 év a születéskor várható élettartam – ebben is próbál segíteni az HonestFood szemlélet.

The Conversation

Ne hagyd ki!