A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hat éve már készített egy felmérést. Most megismételte. Mutatjuk az eredményeket.


A felmérés alapján a Magyarországon jelenlévő 10 legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben – elsősorban a nemzetközi vállalkozásoknál – visszaesett a hazai termékek aránya, a legfontosabb élelmiszer-kategóriákban mintegy 70 százalékra. A friss áruknál a hazai előállítók megőrizték korábbi pozícióikat, de a magasabb hozzáadott értékű termékek esetében a polcok felét ma már külföldi áruk foglalják el.

Bár sok szó esik a hazai élelmiszertermékek előnyeiről (biztonságosság, ízletesség, frissesség, fenntarthatóság, ellenőrzött eredet), mégis nehéz pontos képet alkotni a magyar kínálatban betöltött szerepükről. A Nébih ezért 2020 második felében megismételte azt a 6 évvel ezelőtti felmérését, amelyben a 10 legnagyobb kereskedelmi lánc kínálatát vonta alapos vizsgálat alá.

A szakemberek csaknem 40.000 termék részletes adatait rögzítették 16 olyan, hagyományos árukategóriában – például húskészítmények, tejtermékek, tojás, méz –, amelyekben a hazai élelmiszeripar el tudná látni a magyar lakosságot megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerekkel.

Az eredmény meglepően alakult

Az összesített kínálatban a magyar termékek aránya 70 százalék körüli, míg 6 évvel ezelőtt még csaknem 80 százalékos szinten állt. A legnagyobb veszteséget a nagy hozzáadott értékű élelmiszerek (sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok) szenvedték el, esetükben ma már a polcok több mint felén külföldi árucikkeket találhatunk.

A legnagyobb csökkenést a nemzetközi kereskedelmi láncok polcain mérték a szakemberek, a Penny Market, a Lidl és a Tesco például több mint 10 százalékkal növelte az import termékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben. A visszaesés a nemzetközi láncok esetében összességében majdnem 9 százalék, de a hazai láncok is mintegy 6 százalékkal kevesebb hazai árucikket forgalmaznak, mint 6 évvel ezelőtt. Mindössze egy lánc, az Aldi tudott kismértékű (kevesebb mint 1 százalékos) növekedést felmutatni a korábbi állapothoz képest.

Rangsorok

A magyar termékek kínálata alapján az első három helyet három hazai lánc foglalja el:

  1. Reál (80,65%),
  2. Coop (80,17%),
  3. CBA (76,95%).

A lista utolsó három helyezettje:

Penny Market (67,58%),

Tesco (66,07%)

Lidl (56,09%).


The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!