A magyarázatot a hatékonysági mutatókban érdemes keresni.


A Fidesz-kormánynak már tíz éve deklarált célja, hogy a kiskereskedelmi hálózatok piacán a magyar szereplők részarányát 50 százalék fölé emelje. Amit azonban a bankszektoron, a médián és az energiapiacon sikerült következetesen végigverni, az nem megy át a kiskereskedelmen. A magyar vásárlók többsége továbbra is brit vagy francia hipermarketbe, német diszkontba és osztrák hátterű szupermarketbe jár- írja a G7, amely az okokra is rávilágít.

Hatékonyság, hatékonyság, hatékonyság

A lap német diszkontláncok (Aldi, Lidl és Penny Market) 2019-es adatait vetette össze a magyar hálózatokéval (CBA, Coop, Reál), amelyek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az előbbiek legalább hatszor akkora forgalmat értek el, mint a magyarok, és az egy alkalmazottra jutó bevételben is hasonlóak az arányok. Emellett a diszkontok kétszer többet költenek dolgozóikra, ezért a magyar láncoknál is fel kellett venni a lépést az általános bérnövekedéssel. És végül az árakról sem feledkezzünk meg.

A G7 következtetése szerint a külföldi láncok protekcionista visszaszorítása szándékos piactorzításhoz vezetne, amellyel a hatékonyabb szereplők kárára mesterségesen erősítenék a kevésbé hatékony szereplők pozícióját.

Arról már korábban írtunk, hogy a kormány megpróbálja helyzetbe hozni a falusi kisboltokat, a nekik szánt támogatásról ITT írtunk részletesen.


Friss

Fotó:123RF

Varga Mihály elárulta, mi lesz az adócsomagban, a kriptodevizások is örülhetnek

A hamarosan az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat legfontosabb elemeit ismertette a pénzügyminiszter a közösségi oldalán közzétett videóban.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!