Földimogyoró termesztésével korábban is próbálkoztak hazánkban, azonban az időjárás nem kedvezett neki. Az éghajlatváltozás most fordulatot hozhat a termelésében, akárcsak a pisztáciáéban.
Elterjedhet hazánkban a földimogyoró
A földimogyoró a hüvelyesek rendjébe tartozik, így közelebb áll a babokhoz és a borsókhoz, mint a mogyoróhoz. A növény Dél-Amerikából származik, de a fajtanemesítés miatt Ázsiában, Európában, Afrikában és Óceániában is elterjedt. A trópusi növény szereti a napot és enyhén tűri a hideget. Az olajpálma után ez a Föld második legelterjedtebb, olajáért termesztett növénye. A termesztése meglehetősen környezetbarát. Hazánkban először a 30-as években megpróbálkoztak a földimogyoró termesztésével, de az időjárás nem kedvezett neki, így később sem terjedt el Magyarországon - írja a greendex.
Azonban változás következhet a földimogyoró-termesztésében a hazánkban a klímaváltozás miatt. A Debreceni Egyetem agrárkarán végzett kisparcellás kísérletek és elemzések szerint az egy hektárra vetített terméshozam (3,3–3,6 tonna) a világ földimogyoró-termesztő országainak élbolyába pozicionálhatja Magyarországot. A friss kutatások célja a fajtanemesítés, a végső feladat pedig az, hogy a nemesített földimogyoró bekerüljön a Nemzeti Fajtajegyzékbe és az uniós jegyzékbe is.
A magyar narancson még röhögtünk, a magyar pisztácián már nem
Nem csak a földimogyoró lehet klímaváltozás nyertese hazánkban. Az egyre szárazabb és forróbb nyarak más növényfajok elterjedésének is kedvezhetnek. Badics László tíz éve foglalkozik különleges növények termesztésével – például pisztáciával – a Balaton térségében. Eleinte öt pisztáciafája volt, azonban manapság harmincat gondoz. A csemetéket korábban Olaszországból szerezte be. Tavaly átlagosan kilenc-tíz kilogramm pisztáciát adtak a fái, viszont idén ennek a mennyiségnek kevesebb, mint a felét. Azonban a gazda ezzel a mennyiséggel is elégedett.
Az idei évben rendkívüli aszályt tapasztalhattunk, rengeteg növény megsínylette az időjárást. Idén a pisztáciám volt az egyik legjobban termő növényem. Alig kapott esőt, és még így „sikeres” lett. (…) A jövő talán arról fog szólni, hogy hogyan lehet csökkenteni a permetezést. Jelenleg nyolc-kilencszer kell, ami ugyan nem számít túl soknak, de le szeretném csökkenteni négy-ötre
- nyilatkozta Badics László.
A gazda szerint a növények termesztése még igen rizikós hazánkban. A pisztácia a hosszú, forró nyarakat szereti, amit mostanában megkapott. Azonban a több napos esők miatt a legmelegebb hónapokban jelentősen csökkenhet a termésmennyiség. Emellett a párás levegőt sem kedvelik a pisztáciafák, valamint csak a lazább, vulkanikus talajban lehet sikeresen termeszteni.
