„Mit tudsz a földimogyoróról?” – kérdezte Nagy János professzor Balla Zoltántól. „Nem sokat.” válaszolta a hallgató, mire a prof felszólította: „Akkor vessél!”
Ezzel a rövid anekdotával emlékszik vissza a kezdetekre Balla Zoltán, azzal a kiegészítéssel, hogy nem tudja honnan jött az oktató ötlete, de valószínűleg véletlenül két cukrot kapott a kávéjába, a szokásos egy helyett. Talán nem is fontos, honnan jött a szikra, a lényeg, hogy Zoltán hallgatott a professzor felszólítására, akivel azóta is szakmai és baráti viszonyt ápol. Mindez 2011-ben történt.
Neve ellenére nem mogyoró
A földimogyoró vagy amerikaimogyoró (Arachis hypogaea) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a hüvelyesek (Fabales) rendjébe és a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj. Neve ellenére nem a mogyoró (Corylus) nemzetség faja, s a mogyorókkal való rokonsága is meglehetősen távoli. Azonban jóval közelibb rokonságban áll például a borsóval vagy a babbal, mivel mindhárman a bükkönyformák közé tartoznak. A világ mezőgazdaságában rangos helyet elfoglaló földimogyoró a múlt század elején került be a hazai kultúrflórába.
Volt már próbálkozás
„Nem teljesen idegen a földimogyoró termesztés itthon. A „gyapottkorszakban”, azaz az 1950-es években Medgyesegyházán már mintegy 300 hektáron termesztették, ám rövid időn belül abbahagyták, mert nem tudták kielégíteni a rendkívül nagy kézimunkaerő-igényét” – meséli Balla Zoltán. „Így anno a kezdeti sikerei ellenére a faj nálunk nem vált igazán jelentős haszonnövénnyé, sőt az elmúlt évtizedben termesztése még inkább visszaszorult.” Napjainkban azonban reneszánszát éli a termesztése. A Homokhátságon már 10 hektáron termesztik, és megtörténtek a Dr. Balla Zoltán által bejelentett fajtajelöltek állami elismerései is. Pozitív tömegszelekcióval 2019-re magánszemélyként három önálló fajtát jelentett be állami minősítésre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a gazdasági értékmérést itthon is el tudta végezni, a DUS-vizsgálatra viszont a fajtajelölteket ki kellett küldeni Bulgáriába. Tavaly megkapták a hivatalos eredményeket, a DUS-vizsgálaton mindhárom megfelelt, a gazdasági értékmérésen szintén, magasan verték a bolgároktól érkezett standardokat.
Vissza a kezdetekhez
Mielőtt azonban ide eljutott volna Balla Zoltán, hosszú volt az út. A professzori ukász után 2-3 héttel kezdte el a vetést. Amit lehetett megtanult a növényről és mindent próbált megfigyelni. Folyamatosan figyelte a bokrosodást, a virágok színét és természetesen betakarítás után a termést. Így a következő évnek már válogatott vetőmaggal indult neki. Látták, hogy ennek van jövője, 2019-re híre ment a magyar földimogyorónak. Egy agilis termelő Zákányszékről megkereste Balla Zoltánékat, hogy üzemi területen is kipróbálná a terményt. „Tudni kell, hogy a sikerek ellenére nem akarunk ezer hektárokat mogyoróval bevetni országszerte, aki azzal keres meg, hogy 1000 hektáron termelne, azzal szóba sem állok. Nem irigy vagyok, de ha nem jön be, én leszek a hibás. Az innovatív gazdáknak azt szoktam mondani, hogy próbálja ki 1000 négyzetméteren, tapasztalja meg, hogy mennyi munka van vele és ha utána is szeretné, dolgozhatunk együtt. Így tettek Kővári Róberték is.”
Ugyanis jól hangzik, hogy a hektáronként két tonnát 800 ezer forintért lehet eladni és a költség csak 300 ezer körül alakul, de nagyon igényes kapásnövényről van szó, amit gépesíteni is nehéz. Ráadásul homokban a legpraktikusabb termeszteni. Csak le kell szárítani és a homok lepereg. De például egy jó adottságú fekete talajból az agregátum kioldódik és a betakarításnál olyan lesz a mogyoró, mintha penészes lenne.
Elfogy a piacon
„Nem akarunk egy nagy multi beszállítója lenni, nem ez a cél. Frissen és pörkölve is elfogy ez a mennyiség kistermelői piacokon.” És folyamatosan fejlesztenek. A kezdetben a törőgép után megmaradt törmelékből – igen drága – drága takarmány lett. Most már ebből a „melléktermékből” olajat préselnek, évente 3-400 litert. De készítenek földimogyorós sajtot és vajat is. „Nem mindenre alternatíva, de a békési gazdáknak nagy segítség lehet idővel a 20 forintos répa helyett, kis területen. Ma már területalapú támogatást is igényelhető a mogyoróföldekre, ugyanis fehérjenövény alternatíva.
A magyar földimogyoró fajták: Balla, Zoltán és Kata
2022-ben, 3 magyar földimogyoró fajta kapott állami elismerést. Hazánkban eddig erre nem volt még példa, hogy egyszerre 3, önálló, egymástól eltérő, hazai nemesítésű földimogyoró kerüljön a nemzeti fajtajegyzékbe. A fajták névválasztása éppen olyan egyedi, mint maga a fajhoz köthető fajtabejelentés. A földimogyorók a Balla, a Zoltán és a Kata nevet kapták.
A Balla néven jegyzett földimogyoró fajta tenyészideje 140-145 nap körül alakul. Magtermése, a fajtaelismerés időszakában (2 év átlagában) 2,54 tonna volt hektáronként, ami 9,7 %kal több mint a kísérlet átlag eredménye. Olajtartalma 50,6 %, fehérjetartalma 25,1 % volt. Ezermagtömege 952 gramm a vizsgált évek átlagában. Termesztési tulajdonságai kedvezőek. Értékelhető mértékű kórtani fertőzés a vizsgált évek alatt nem fordult elő. Olajtermése 1100 kg/ha, ami 112, 5 % a kísérleti átlaghoz képest, fehérjetermése 510 kg/ha, ami 102,8 % a vizsgált időszakban kapott eredményekhez képest. Nemesítési célja elsődlegesen a friss piaci fogyasztás alapanyagának megtermelését célozza meg. Könnyen bontható, nagy szemű fajta.
A Zoltán nevet egy ipari termesztésre szánt fajta kapta. Rövidebb tenyészidejű, (130-140 nap) kiváló beltartalmi tulajdonságokkal bíró fajta. Olajtartalma 52,4 %, amely több mint 4 %kal haladja meg a standard fajták olajtartalmát. Fehérjetartalma 26,2 %, fehérjetermése hektáronként 494 kg/ha. Ezermagtömege 440 gramm volt a vizsgált évek átlagában. Olajtartalmát tekintve ipari olaj előállításra kiválóan alkalmas. Speciális olajipari földimogyoró fajta, amely kedvező termesztési tulajdonságokkal rendelkezik.
A harmadik fajta a Kata néven kapott állami elismerést. Magtermése 2,48 t/ha, ami 7 %-kal több, mint a kísérlet átlag eredménye. Optimális tenyészideje 135-142 nap között alakul. Ez a fajta is, a másik két elismer fajtával megegyezően szabadelvirágzású. Olajtartalma 49,15 %, olajtermése 1034 kg/ha. Fehérjetartalma 25,4 % melyhez 501 kg/ha fehérjetermés társul. Közép tenyészidejét tekintve kiválóan megtalálja helyét a vetésforgóban.
2022. októberében már, a korábban bejelentett vetőmag szaporító területről került betakarításra a következő évi szaporító anyag. A jövőben továbbra is fő cél, hogy a „termőföldtől az asztalig" programot meg lehessen valósítani, saját vetőmagból, hazai földön megtermelni, majd elkészíteni a GM-mentes magyar terméket, ami lehet pirított mag, olaj vagy éppen mogyoróvaj.
