Kétszáznál is több ősi gyümölcsfajtát telepített kertjébe egy pórszombati gazda kutatás és génmegőrzés céljából. A fiatal kertész munkásságát egy angliai génbank segíti, valamint már Nagy István agrárminiszter is felfigyelt rá. Mellette olyan szakember is akad hazánkban, aki pisztácia termesztésével próbálkozik.
Ősi gyümölcsfajtákat kutat a magyar hobbikertész
Zicska Szilárd a szakmáját tekintve művelődésszervező, emelett hobbikertész, azonban kertészeti szenvedélye miatt szeretne beiratkozni a Kaposvári Egyetemre. Missziójának tartja, hogy a régi magyar gyümölcsöket beazonosítsa és megőrizze az utókornak. Nagyjából egy hektáros birtokán kétszázötven gyümölcsfajtát nevel, melyekből százféle alma, nyolcvanféle körte és a maradék fajták például cseresznye, szilva, meggy és berkenye.
Egy gyümölcsfa általában tíz év után fordul termőre, ami azt jelenti, hogy egy évtized után hozza meg az első termését. Ez nagyon hosszú idő, viszont ha egy termő fára oltvány kerül, akkor ez az oltvány már pár év alatt hozhat termést. Külföldről is szereztem be régi magyar oltványokat, még Amerikából is. Van olyan almafám például, amelyen nyolc oltvány található, ezen van a legtöbb
- idézi a hobbikertészt a teol.hu.
Szakértőkkel áll kapcsolatban
Zicska Szilárd kapcsolatban áll egy jelentős angliai génbankkal. Ott több mint háromezer fajta gyümölcs genetikai ujjlenyomatát őrzik. Négy éve küld oda mintákat, ahol többször érte meglepetés egy-egy gyümölcsfajta miatt.
Kiderült, hogy sok ősmagyar fajtának hitt gyümölcs valójában külföldi eredetű, például francia, angol vagy német. Ezek javarészt már régóta velünk élnek, és előfordulhat, hogy elfelejtettük ezeknek a fajtáknak az eredeti nevét, vagy elődeink esetleg nem jól ejtették ki azt, így kapott egy másik nevet. (…) Volt rá példa, hogy olyan mintát küldtem, amely az angoloknak még nem volt meg, de ettől függetlenül tudtam, hogy nemes fajtáról van szó. Erről készült egy genetikai ujjlenyomat
- mondta a gazda.
Zicska Szilárd munkásságára Nagy István agrárminiszter is felfigyelt, aki tavaly látogatta meg a kertészetét.
A magyar narancson még röhögtünk, a magyar pisztácián már nem
Arról is írtunk, hogy a klímaváltozás miatt egyre szárazabbak és forróbbak a nyarak hazánkban, ami új növényfajok elterjedésének kedvezhet. Badics László tíz éve foglalkozik különleges növények termesztésével – például pisztáciával – a Balaton térségében. Eleinte öt pisztáciafája volt, azonban manapság harmincat gondoz. A csemetéket korábban Olaszországból szerezte be. Tavaly átlagosan kilenc-tíz kilogramm pisztáciát adtak a fái, viszont idén ennek a mennyiségnek kevesebb, mint a felét. Azonban a gazda ezzel a mennyiséggel is elégedett.
Az idei évben rendkívüli aszályt tapasztalhattunk, rengeteg növény megsínylette az időjárást. Idén a pisztáciám volt az egyik legjobban termő növényem. Alig kapott esőt, és még így „sikeres” lett. (…) A jövő talán arról fog szólni, hogy hogyan lehet csökkenteni a permetezést. Jelenleg nyolc-kilencszer kell, ami ugyan nem számít túl soknak, de le szeretném csökkenteni négy-ötre
- nyilatkozta Badics László.
A gazda szerint a növények termesztése még igen rizikós hazánkban. A pisztácia a hosszú, forró nyarakat szereti, amit mostanában megkapott. Azonban a több napos esők miatt a legmelegebb hónapokban jelentősen csökkenhet a termésmennyiség. Emellett a párás levegőt sem kedvelik a pisztáciafák, valamint csak a lazább, vulkanikus talajban lehet sikeresen termeszteni.