A hazai mezőgazdaság javát aszály sújtja

Az aszállyal sújtott területek kiterjedése folyamatosan növekszik, már a Dunántúl keleti és északi részén, valamint a középső országrészben is egyre többfelé tapasztalható nagyfokú vagy súlyos aszály.


Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban

Az őszi vetések érése jelentősen felgyorsult június második felében a meleg, száraz időben, így a betakarítási munkákat is hamarabb kezdték a szokásosnál. Az őszi árpa és a legtöbb helyen a repce aratása befejeződött, és a búza aratása is a végéhez közelít az Alföldön, bár a Dunántúlon még javában folyik a betakarítás. A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály. Ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép – írja a met.hu.

A kukorica a címerhányás fázisában jár, a napraforgó pedig virágzik, az állapot nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton szépen, a talajban még van elegendő nedvesség. Keleten azonban csak szenvednek, alig fejlődnek az állományok az aszály miatt. Kisebb körzetekben átmenetileg keleten is enyhült a szárazság a záporokkal érintett területeken, de jellemzőek a fejlődésben elmaradt, alacsony táblák furulyázó levelekkel, és a már visszafordíthatatlanul károsodott állományok.

A kapásnövények mellett a kaszálók hozama is jelentősen csökkent a szárazság következtében.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 780 és 890 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzően 25-55 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 50-110 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál egy-másfél héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is néhány nappal hamarabb következnek be.

Egyre nagyobb területre terjedt ki az aszály

A mögöttünk álló egy hétben az ilyenkor szokásosnál hűvösebb, de csak elszórtan csapadékos időben volt részünk. A hétvégén és a hét első napjaiban a keleti, északkeleti országrészben fordultak elő záporok, a Tiszántúlon és északkeleten szinte mindenütt hullott valamennyi csapadék. Ez azonban a legtöbb helyen a port sem verte el, és csak kevés helyen, főként északkeleten haladta meg a 10 mm-t. A Dunántúlon és a Duna-Tisza-közének nagy részén semmi nem esett.

Az elmúlt tíz nap csapadékösszege is csak a múlt hét első felében még csapadékos Nyugat-Dunántúlon haladja meg a sokéves átlagot, keleten jellemzően a mostani záporokkal együtt is kevesebb hullott ennél, ahogy az elmúlt 30 napban is csak a Balatontól nyugatra elterülő tájakon esett valamivel több az ilyenkor szokásosnál. A talajok felszín közeli része az Északi-középhegység egyes részein, illetve a Felső Tisza-vidékén átnedvesedett kissé, de a mélyebb rétegekbe már nem jutott a nedvességből.

A legnagyobb gond az, hogy a tél folyamán, illetve tavasszal sem töltődtek fel a talajok, így most a fél méternél mélyebb talajrétegek is szárazabbak, mint az elmúlt évek nyarain. Az 50-100 centiméter közötti talajréteg nedvességtartalma a Dunától keletre és a Dunántúl északi felén is sokfelé az 50 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányába, és a mélyebb talajrétegekben ilyen alacsony nedvességtartalomra nem volt példa az elmúlt években június végén, illetve július elején. Az aszállyal sújtott területek kiterjedése folyamatosan növekszik, már a Dunántúl keleti és északi részén, valamint a középső országrészben is egyre többfelé tapasztalható nagyfokú vagy súlyos aszály.

A hőmérséklet azonban az ilyenkor szokásosnál alacsonyabban alakult az elmúlt napokban. Hajnalonként a hét első napjaiban kimondottan hűvös volt, többfelé 10 fok alá hűlt a levegő, és a maximumok is csak 25 fok körül alakultak a múlt hét második fele óta. Szerdán napközben kezdődött intenzív melegedés, ekkor már sokfelé melegedett kevéssel 30 fok fölé a levegő.


The Conversation

Ne hagyd ki!