Nem fest fényesen az európai burgonyapiac, jelentősen esett a termék iránti kereslet. Emellett a termelési költségek növekedése is nehezíti a szektor helyzetét. Sok a bizonytalanság az ágazatban.
A burgonyaszektor miatt aggódik az olasz szakember
A burgonya termőterületeinek csökkentését fontolgatja a szektor több szereplője az Unióban – osztotta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján az olasz Matteo Zanarini gondolatait. A Zanarini Agromarketing szakembere az európai burgonyaszektorról írt elemzésében arról számol be, hogy csaknem harmadával csökkenhet a burgonyafogyasztás a közeljövőben az Unióban. Véleménye szerint ezért csökkenteni kellene a burgonya európai termőterületeinek a méretét az idén.
"A kiskereskedelem nem tudja felszívni a fogyasztás 30 százalékos csökkenését a világjárvány okozta megváltozott körülmények miatt. De a termelőknek 2022-ben a költségek növekedésével is szembe kell nézniük, ami a legjobb esetben is legalább 20 százalékos lesz. Az első lépés a felületek csökkentése, hogy a termelés némileg csökkenjen. Ha minden európai termelő a burgonyaterületeit 5 százalékkal csökkentené, azt hiszem, az egy ésszerű lépés lenne"
– vélekedett a szakember, aki emellett fontosnak tartaná a kiskereskedelmi szektorral való szakmai együttműködés erősítését is.
Az általa feltételezett legrosszabb forgatókönyv egyébként az lenne, ha nem történne meg időben az intézkedés. Emiatt jelentős terméstöbblet alakulhat ki a piacon, ami akár a szektor összeomlásával is járhat. Ennek következményeként több gazda dönthet úgy, hogy jövedelmezőbb növénykultúrák termelésére áll át, mint amilyenek például a gabonafélék.
Spanyolországból sem érkeztek jó hírek
Spanyol szakemberek sem látják fényesebb a helyzetet. Eduardo Arroyo, a kasztíliai és leóni burgonyatermesztők szövetségének (Appacyl) elnöke szerint az idén akár 20 százalékkal is csökkenhet a burgonya termőterülete a térségükben.
"A műtrágya több mint kétszer annyiba kerül, mint tavaly, a nitrogén ára pedig megháromszorozódott. A termelők más növények, például borsó vagy napraforgó termesztésébe menekülnek, így ahelyett, hogy 20 hektáron burgonyát termesztenének, ezt a területet felosztják, és más termékeket termesztenek"
– vélekedett az ibériai szakember. Arroyo szerint a burgonya termelési költsége a tavalyi 6,5-7 ezer euróról az idén 8-8,5 ezer euróra emelkedik hektáronként.
Gondban vannak a magyar termelők is
Magyarországon évek óta zsugorodik a burgonyaszektor. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előtt a vetőburgonya-területünk elérte az 1 500 hektárt (korábban ennél is nagyobb volt), mára azonban a tizedére csökkent. A hazai étkezésiburgonya-termőterület is körülbelül a felére esett vissza az említett időszakban: a korábbi 30 - 35 ezer hektárból 15 ezer maradt. A hiányzó termésmennyiséget pedig importból pótoljuk – írta a közelmúltban az Agrárágazat.hu, Polgár Zsolt, a MATE Burgonyakutató Állomás vezetőjének a VII. Kiskunhalasi Burgonya Napokon tartott előadására hivatkozva.
Az eseményen Szabó Lajos, a Bács Gazda-Coop Kft. ügyvezetője pedig arról beszélt, hogy az étkezési- és vetőburgonya-termesztés a mezőgazdaság egyik legköltségigényesebb ágazata. Speciális, drága gépek kellene hozzá, valamint a szaporítóanyag ára is elszállt. A hektáronként 1,2 - 1,5 millió forintos termelési költség felét a fémzárolt vetőburgonya ára adja.
A szakember szerint azért, hogy a magyar termelők versenyben maradhassanak, a vetőgumókon próbálnak spórolni. Két-három évig is visszavetik a saját termésüket szaporítóanyagként, gyakran a visszaültetésre nem alkalmas fajtákból. Ezzel a megoldással azonban a termésátlaguk 20, majd 40 százalékos csökkenését érik el.
Emellett az is előfordul, hogy a megfelezik, esetleg harmadolják a vetőgumókat. Ilyenkor a késsel fertőzik meg az állományt, ami azonnal rossz terméshez vezet.
Szabó Lajos úgy véli, ahhoz, hogy ne következzen be a burgonya hazai termőterületeinek további csökkenése, állami segítségre van szükség a jelenleg rendkívül drága (kilónként akár 300 forintos) vetőburgonya beszerzésénél.
