Kultúrnövényeink az egészséges fejlődés és a megfelelő hozam elérése érdekében valamennyi tápelemet igénylik a faj sajátosságainak megfelelő mennyiségben és arányban. (x)
Amennyiben ez az arány sérül, az adott tápelem(ek) minimumba kerül(nek) és a termést korlátozó tényezővé válik/válnak (ezt írja le a Liebig-féle minimum elv). Ez nemcsak akkor következik be, ha nem megfelelő arányban és mennyiségben látjuk el a növényt az adott tápelemmel/tápelemekkel, hanem akkor is, ha az adott elem/elemek felvétele valamilyen okból (savanyú kémhatás, kimosódás, tömődöttség, vízhiány, ionantagonizmus, stb.) gátolt.
A kén élettani szerepe sokrétű. Hiányában sem fehérje, sem pedig zsír/olaj nem képződik. Éppen ezért minden olyan termény, mely fehérjében vagy olajban gazdagok kénigényesek. Növeli a zöldtömeget, a klorofill tartalmat, javítja a takarmánynövények emészthetőségét, valamint ízletességét. Befolyásolja a növények fagytűrő képességét. Gabonaféléknél a megfelelően alkalmazott kéntrágyázás javítja a sütőipari értéket, növeli a fehérje és a sikértartalmat. A kén fokozza a növények károsítókkal és kórokozókkal szembeni ellenálló-képességét, így javítja a termésbiztonságot.
Kénhiánnyal egyre gyakrabban lehet találkozni, melynek okai az alábbiak:
- a kénmentes műtrágyák fokozott mértékű használata,
- a kénnek, mint növényvédő szernek a kisebb mértékű felhasználása,
- a kénvegyületek koncentrációjának csökkenése a légkörben,
- intenzív vagy egyoldalú nitrogéntrágyázás (N/S arány)
A nitrogén és a kén megfelelő arányban (általában 11-16:1=N:S) kijuttatva erősíti egymás hatását, segítik egymás beépülését a növénybe. Megfelelő kéntrágyázással javíthatjuk a nitrogénhasznosulást. Mindkét elem hiánya a növényállomány sárgulását okozza, de másképp. Ha a fiatalkori kénhiányt (kalászosok kora tavaszi sárgulása) a nitrogénhiánnyal összetévesztve fokozott nitrogénpótlással próbáljuk orvosolni, növelhetjük a problémát, a relatív kénhiányt, amelynek következménye a fentieken túl a növények betegségekkel szembeni fogékonyság növekedése, terméscsökkenés és minőségromlás is lesz. Fontosabb szántóföldi növényeink kénfelvétele viszonylag tág határokon belül mozog (1. táblázat).
1. táblázat: Néhány szántóföldi növény kénfelvétele [S kg/ha]
A fentiek miatt a kénpótlás elkerülhetetlen és szükségszerű is. Kénhiány, a fenti okokon felül, laza talajokon csapadékos évjáratokban a kimosódás (gyökérzóna alá mosódás), kötött talajokon a magas kolloid tartalom okozta megkötődés miatt is kialakulhat. Mivel a talajban mindig van valamennyi felvehető kén, az adott kultúra kénigényének csak egy részét kell pótolni. Ez peresze a hiány mértékétől és a kénigénytől függően lehet akár az összes szükséglet nagyobbik része is.
Célzott kéntáplálás mellett jobban hasznosul a kijuttatott N hatóanyag, elkerülve ezzel a kénhiányos állapotban bekövetkező egészségi problémákat, terméscsökkenést és minőségromlást. Praktikusan a kénpótlást célszerű nitrogént és ként tartalmazó műtrágyával megoldani, így egyszerre tudjuk kijuttatni mindkét hatóanyagot. Ne feledjük, kénhiányos területen a nitrogén rosszul hasznosul.
Az őszi búza és a repce esetében a tavaszi fejtrágyázás kiváló alkalom a nitrogén és a kén együttes pótlására. Ezzel késlekedni nem érdemes, mert már a vegetációs időszak kezdetén (ahogy a hőmérséklet tartósabban fagypont fölé emelkedik) szükség van könnyen felvehető nitrogénre. Ugyanis a fejlődésnek induló növény még rövid időre, átmenetileg sem kerülhet N-hiányos állapotba. A bokrosodás stádiumában végzett tél végi- kora tavaszi nitrogén-fejtrágyázás fokozza a kalászdifferenciálódást, növeli az állománysűrűséget és az asszimilációs felületét, valamint kedvező hatást gyakorol a kalászonkénti szemszámra/becőnkénti magszámra. Célszerű a tavaszra tervezett N-mennyiség 2/3-át (kétszeri fejtrágyázás esetén) a fagy elmúltával kijuttatni. Amennyiben a talaj kénhiányos - és ez ma egyre nagyobb probléma a gabonákban is -, akkor kora tavasszal, célszerű bokrosodáskor a N-trágyázással egy menetben, fejtrágya formájában kell pótlásáról gondoskodni. Erre a célra kiváló választás a Genezis NS 21:24 (21% N + 24% S), melynek 300-400 kg/ha dózisával hatékonyan elégíthető ki a búza kora tavaszi kén és nitrogén igénye. Mindkét tápelemet vízoldható, felvehető formában tartalmazza a termék. Természetesen ne feledkezzünk meg a második fejtrágyázásról sem, mely szintén történhet a Genezis NS 21:24 termékkel.
A kukorica, napraforgó és például a kénigényes szója termesztésekor is könnyen és eredményesen felhasználható a Genezis NS 21:24. Az előbbieknél alap- és fejtrágyázásra egyaránt, az utóbbinál leginkább alaptrágyázásra. Dózisát a kijuttatni kívánt nitrogén és kén mennyisége, valamint a növény igénye és a kijuttatás gyakorisága szabja meg. Alaptrágyázásra 200-300 kg/ha, fejtrágyázásra 300-400 kg/ha dózist javaslunk.
