Sok esetben „életmentő” volt az elmúlt napokban érkezett eső

A nyári kapás növényeken az elmúlt napok esőzései már nem segítettek, az őszi növények vetéséhez azonban minden csepp esőre nagy szüksége volt a talajoknak. Mutatjuk, hogyan áll jelenleg a szántóföldi növénytermesztés a hazánkban!


Csökkent a csapadékhiány

A napraforgó és a kukorica az érés fenológiai fázisában jár, előbbi növény betakarítása már javában zajlik. Nyári növényeink állapota nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton, ahol a nyár első felében még aránylag kedvező volt a talajnedvesség, viszonylag jól fejlett táblákat látni, bár ott is sokat romlott a helyzet júliusban és augusztusban. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az alacsony, elszáradt, felsült, cső nélküli táblákat jellemzően már le is silózták. A napraforgó állapota nem ennyire kiábrándító, legalább kis tányérok mindenhol vannak, de az aszály hatására keleten sokfelé látni combig érő, felsült táblákat tenyérnyi fejekkel – írja met.hu.

Az elmúlt két és fél hétben érkezett csapadék sok tekintetben életmentő volt, bár a napraforgónak már nem számított, de a legalább részben zöld kukoricán még segített. A repce vetését el lehetett kezdeni, és a kiégett legelők is újrazöldültek. Ugyanakkor a csapadékos idő jelentősen növelte a kórokozók fertőzésveszélyét a gyümölcsösökben.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1400 és 1570 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek többnyire 60-120 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 110-170 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál és az ilyenkor szokásosnál körülbelül másfél-két héttel korábban következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidülnek a fázisok a kényszerérés miatt.

Így alakult az elmúlt napok időjárása

A mögöttünk álló héten többször, többfelé öntözték esők, záporok a talajokat. Hétfőn és kedden szórványosan alakultak ki záporok, zivatarok, melyekből helyenként 20 mm-nél is több esett, majd szerdán este nyugat felől kiterjedt csapadékzóna érkezett, amely péntek estig nagy területen adott 5-20 mm csapadékot, de Szeged térségében és a keleti határszélen 25-40 mm is esett. Ugyanakkor a Kisalföldre, a Mohácsi-sziget térségébe, a Dunaújváros – Jászberény – Sátoraljaújhely vonal környezetébe, illetve az Északi középhegységbe ezúttal alig jutott a csapadékból.

Az elmúlt tíz nap csapadékösszege azonban ezekkel az esőkkel is csak az ország délkeleti, keleti harmadán, illetve egy-egy intenzívebb záporral érintett foltban haladja meg a sokéves átlagot, a legtöbb helyen 5-20 mm-rel alatta marad. A talajok felszín közeli része sokfelé átnedvesedett, de a 20-30 cm-nél mélyebb rétegekbe egyelőre csak kevés helyen jutott a nedvességből, az Alföld jelentős részén és a Dunántúl délkeleti tájain továbbra is igen szárazak a középső és mélyebb talajrétegek.

Az aszály mértéke és területi kiterjedése leginkább a Tiszántúlon és a déli országrészben csökkent az elmúlt egy hétben, így súlyos aszály már csak kisebb foltokban fordul elő a Jászságban, közepes vagy nagyfokú aszály jelei viszont még sokfelé megfigyelhetők az Alföldön és a Délkelet-Dunántúlon.

A hőmérséklet a múlt hét elején több fokkal visszaesett a megelőző hétvégéhez képest, de még így is 25 fok fölött alakultak a maximumok. A hét közepén a csapadékos idő újabb lehűlést hozott, az ősz első napján a déli országrészben 10-15 fokkal volt hűvösebb, mint az előző napon, szombat reggel pedig a derült tájakon többfelé hűlt 10 fok alá a levegő.


The Conversation

Ne hagyd ki!