Már bebarnult a kukoricabajusz

A vízhiány nem csökkent, továbbra is aszálytól szenved a hazai szántóföldek java, bár az őszi vetésű növények betakarítása befejeződött. A nyugati országrészben kedvezőbbek a hozamok, mint a keletiben.


Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban

Az őszi vetésű növények betakarítása már befejeződött. A keleti országrészben erősen megviselte az állományokat a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály. Ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbbek a hozamok – írja a met.hu.

A napraforgó elvirágzott, és a kukorica virágzása is felgyorsult, a csövek végén (ahol egyáltalán kialakultak csövek) már megbarnult a bajusz. Júliusban különösen sok, 100 mm-t elérő csapadékra lenne szüksége ezeknek a növényeknek. Az idén ennek a legcsapadékosabb, nyugati országrészben is alig felét kapták meg kapás növényeink, az ország nagy részén azonban ennek csupán 5-20%-a hullott. Az állapot így is elég vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton, ahol a talajban még van némi nedvesség, szépen fejlett táblákat látni. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az állományok siralmas képet mutatnak az aszály miatt. Jellemzőek a fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült táblák furulyázó levelekkel, és a már visszafordíthatatlanul károsodott állományok.

A kapás növények mellett a kaszálók, legelők hozama is jelentősen csökkent a szárazság következtében.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek dinamikusan növekednek, jelenleg többnyire 920 és 1020 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzően 35-65 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 60-100 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál körülbelül egy héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is néhány nappal hamarabb következnek be.

Csak kevés helyen és kis mértékben csökkent a csapadékhiány

A múlt hét első felében száraz, napos, egyre melegebb időben volt részünk. Pénteken már néhány gomolyfelhő is megjelent az égen, de nagyon gyenge záporok csak a Bükk és a Mátra térségében alakultak ki. A hőség egészen szombatig fokozódott, de már szerdától nagy területen alakultak 35 fok fölött a maximum hőmérsékletek, szombaton pedig az Alföld nagy részén 40 fokig melegedett a levegő. Szombaton napközben majd éjszaka is érkezett egy-egy hidegfront, záporokkal, zivatarokkal, ezekből azonban csak kevés helyen hullott 1-2 mm-t meghaladó csapadék, és csak kisebb foltokban esett 5-15 mm. Vasárnap napközben több fokkal visszaesett a hőmérséklet, a csúcsértékek azonban így is meghaladták a 30 fokot, elszórtan gyenge záporok is kialakultak.

A múlt hét csapadékösszege az ország nagy részén néhány tized és két milliméter között alakult, csak nyugaton és északon voltak helyek, ahol a hétvégén 5-15 mm esett, ugyanakkor a Tiszántúlon ezúttal is jelentős területek maradtak teljesen szárazon. Az elmúlt tíz illetve harminc nap csapadékösszege országszerte jelentősen elmarad a sokéves átlagtól, ami gyakorlatilag az aszály fokozódását jelenti. A talajok felső egy méteres rétege az ország nagy részén csont száraz, az Alföldön a felső fél méteres rétegben a nedvességtartalom még a 20%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában. Az aszály hatásait az elmúlt egy hétben a nagy hőség tovább súlyosbította.


The Conversation

Ne hagyd ki!