Mától országszerte jelentős mennyiségű csapadékra számíthatunk. A folytatásban a hőmérsékletben nem várható drasztikus csökkenés, fagyok az előttünk álló tíz napban sem lesznek.
Jelentős mennyiségű csapadékra van kilátás
A folytatásban marad az ilyenkor szokásosnál enyhébb, de többször csapadékos időjárás. A mai naptól délnyugat felől egyre többfelé ered el az eső, majd napközben keletről nyugat felé egy záporos zóna is átvonul fölöttünk, melyben akár zivatarok is lehetnek. Késő délután kelet felé elhagyja hazánkat a csapadék, addig azonban az ország északi felén 20-40, délen 5-20 mm csapadékra van kilátás. Szórványosan szombaton is várható eső, zápor, nagyobb számban a nap első felében, a Dunántúlon. Vasárnap és hétfőn, majd a jövő szerdán és csütörtökön szárazabb idő valószínű. Ekkor a nap is kisüt, bár gyakran szűrt napsütés lesz a jellemző. Jövő kedden számíthatunk többfelé esőkre, záporokra, ezekből azonban nem várható 5 mm-t meghaladó mennyiség.
A hőmérséklet nem változik számottevően. A borongós, tartósan csapadékos napokon és tájakon alakulnak majd 15 fok alatt a maximum értékek, egyébként napközben 18-23 fokig melegszik a levegő, a jövő hét közepétől lesz ennél pár fokkal hűvösebb. A minimum értékek többnyire 5 és 10 fok között várhatóak, a borult vagy szeles hajnalok lesznek ennél akár több fokkal enyhébbek, de fagy sehol sem valószínű a következő egy hétben.
Gyakran lesz szeles az idő. A mai naptól sokfelé megerősödik, viharossá fokozódik a nyugatias szél, de a Dunántúlon vasárnap és hétfőn is, a keleti országrészben pedig keddtől számíthatunk élénk és erős széllökésekre - írja friss agrometeorológiai jelentésében az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).
Így alakult az előző napok időjárása
Számos időjárási front haladt át fölöttünk az elmúlt egy hétben, melyek meleg légtömegeket és többfelé számottevő csapadékot is hoztak. Hétfő kivételével minden nap esett valahol az országban, a Dunántúlon és az északi országrészben összességében 15-50 mm hullott, míg az Alföld délkeleti, keleti felén 5 mm-nél kisebb összegeket mérhettünk. A megelőző három hétben azonban alig esett, így az elmúlt harminc nap csapadékösszege az ország túlnyomó részén így is számottevő, 15-40 mm-es hiányt mutat. A Dunántúl jelentős részén és az északi tájakon a felszín közeli talajréteg alaposan átnedvesedett, többfelé sárossá vált, és jutott a nedvességből a középső, 20-50 cm-es rétegbe is. Ezzel szemben az Alföldön egyelőre rendkívül száraz a talaj minden rétege, a telítettséghez 150 mm-t meghaladó mennyiség hiányzik a felső 1 méterről.
A hőmérséklet nagyon sokkal, 5-8 fokkal melegebben alakult az elmúlt egy hétben az ilyenkor szokásosnál. A múlt hét első feléhez képest, amikor 6-8 fok körül alakultak a napi átlaghőmérsékletek, a hét második felében 12-15 fokot emelkedett a hőmérséklet, a napi átlagok 18-23 fok között alakultak. Szombaton és vasárnap hajnalban nem hűlt 15-20 fok alá a levegő, pénteken napközben pedig 25-29 fokot mérhettünk, ennél kissé kevésbé meleg csak északkeleten volt.
Mi a helyzet a mezőgazdasági területeken?
A kukorica aratása még nem ért véget. Az elmúlt egy hét sokfelé csapadékos időjárása is hátráltatta a munkát, ahogy az alma, körte, szilva betakarítását is. A szüret a legtöbb helyen befejeződött, egyre kevesebb helyen van még kint szőlő, aminek szintén a napos, meleg idő növelné a cukorfokát.
Az őszi vetéseknek igen nagy szüksége van az esőre. A repce igen jól fejlett, többnyire 6-8 leveles állományok a jellemzőek, a fejlődésében sokat jelentett a szeptember végi eső. Október első felében azonban sokfelé ismét kiszáradt a talaj, a búza még mindig zajló vetéséhez valamint a csírázáshoz, keléshez igen jól jön a meleg mellett a mostani csapadék. Az árpára már 5-7 leveles állományok a jellemzőek, a búza pedig a csírázás-kelés állapotában van, de egyre többfelé látni már 1-2 leveles állományokat is.
