Még egy magyar termék neve bekerült az oltalom alatt álló eredetmegjelölések uniós nyilvántartásába az Európai Bizottság döntése értelmében. A brüsszeli testület a határozatát részben azzal indokolta, hogy a magyarországi almatermesztés hírnevét a szabolcsi alma alapozta meg.
Uniós védelmet kapott a "szabolcsi alma"
Az Európai Bizottság friss döntése szerint a "szabolcsi alma" elnevezés kizárólag a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében termesztett almára használható.
A gyümölcs húsa ropogós és jellegzetesen fanyar ízű. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye éghajlati adottságai kiválóak az almatermesztéshez. Az optimális termőhely mellett a termelők szaktudása a korábbi évszázadok során szerzett és generációról generációra szálló tapasztalaton alapul. A magyar almatermesztés hírnevét a szabolcsi alma alapozta meg
- olvasható a brüsszeli testület közleményben.
A "szabolcsi almával" a már oltalom alatt álló 64 Hagyományos Különleges Termék és további 1653 oltalom alatt álló mezőgazdasági termék listája bővült.
Fejlesztésekre lehet szükség az almaszektorban
20 564 hektáron termesztenek almát az idén Magyarországon a FruitVeB adatai szerint, ami azt is jelenti, nagyjából megfeleződött a hazai almatermő területek mérete az ezredforduló után. Az ország almatermés-potenciálja jelenleg 600-650 ezer tonna évente. Az észak-keleti országrész adja a magyarországi almatermő felület körülbelül 80 százalékát.
A feldolgozóüzemek is érzik, hogy rossz az irány, ami felé tartunk. Az elmúlt öt esztendőben 6 ezer hektárral csökkent vármegyénkben az alma termőterülete, évente tehát több mint ezer hektárral. A 2000 és 2004 között telepített iparialma-célültetvények elöregedtek, alacsony hozamúak. Ennek és a tavalyi aszálynak is a következménye, hogy a feldolgozókapacitások már csak 50 százalékos mértékben vannak kihasználva, ami értelemszerűen nem jó sem az almatermesztőnek, sem a feldolgozónak. Ha érdemben nem változik valami, elképzelhető, hogy nem terem majd annyi alma, amennyire a feldolgozóknak minimálisan szükségük van
- idéztük Rácz Imrét, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnökét augusztusban.
Modern ültetvényekre van szükség
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke is hasonlón látja a helyzetet. Mint mondta, ha folytatódik ez a tendencia, akkor néhány éven belül megszűnhet az iparialma-termelés.
Egy-egy ültetvény termőre fordulása 2-5 év. Ha közben a feldolgozás leáll, nem vagy nagyon nehezen tudjuk újraindítani. Ha sikerül is, az elvesztett piaci pozíciókért újra meg kell harcolni. Most kell lépnünk, hogy 4-5 év múlva almánk lehessen
- tette hozzá a szakember.
Megjegyezte, a jövőben olyan, rentábilis almaültetvényekre lenne szükség, „ahol csak meghatározott fajtákat termesztünk, és legalább 40-50 tonna/hektár a stabil termés. Van öntözés, fagyvédelem, nagy fokú gépesítés, talajművelés, növényvédelem, metszés, betakarítás”.
