Az észak-keleti országrész adja a magyarországi almatermő területek javát. Azonban rossz hírek érkeztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből: ha marad a trend, hazánk megszűnhet almanagyhatalom lenni. Pedig a jövőben különösen jó üzlet lehet az alma.
Csökken a magyarországi almatermesztő területek mérete
20 564 hektáron termesztenek almát az idén Magyarországon a FruitVeB adatai szerint, ami azt is jelenti, nagyjából megfeleződött a hazai almatermő területek mérete az ezredforduló után. Az ország almatermés-potenciálja jelenleg 600-650 ezer tonna évente. Az észak-keleti országrész adja a magyarországi almatermő felület körülbelül 80 százalékát.
A feldolgozóüzemek is érzik, hogy rossz az irány, ami felé tartunk. Az elmúlt öt esztendőben 6 ezer hektárral csökkent vármegyénkben az alma termőterülete, évente tehát több mint ezer hektárral. A 2000 és 2004 között telepített iparialma-célültetvények elöregedtek, alacsony hozamúak. Ennek és a tavalyi aszálynak is a következménye, hogy a feldolgozókapacitások már csak 50 százalékos mértékben vannak kihasználva, ami értelemszerűen nem jó sem az almatermesztőnek, sem a feldolgozónak. Ha érdemben nem változik valami, elképzelhető, hogy nem terem majd annyi alma, amennyire a feldolgozóknak minimálisan szükségük van
- idézi Rácz Imrét, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnökét a Szon.
Modern ültetvényekre van szükség
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB szakmaközi szervezet elnöke is hasonlón látja a helyzetet. Mint mondta, ha folytatódik ez a tendencia, akkor néhány éven belül megszűnhet az iparialma-termelés.
Egy-egy ültetvény termőre fordulása 2-5 év. Ha közben a feldolgozás leáll, nem vagy nagyon nehezen tudjuk újraindítani. Ha sikerül is, az elvesztett piaci pozíciókért újra meg kell harcolni. Most kell lépnünk, hogy 4-5 év múlva almánk lehessen
- tette hozzá a szakember.
Megjegyezte, a jövőben olyan, rentábilis almaültetvényekre lenne szükség, „ahol csak meghatározott fajtákat termesztünk, és legalább 40-50 tonna/hektár a stabil termés. Van öntözés, fagyvédelem, nagy fokú gépesítés, talajművelés, növényvédelem, metszés, betakarítás”.
Fellendülés várható a léalma piacán
Sokáig veszteséges volt léalmát termeszteni, ezért többen felhagytak a termesztésével Magyarországon. Emellett az energiaköltségek elszállásával a feldolgozása is egyre kevesebb nyereséget termelt. Azonban a FruitVeB néhány nappal korábbi közleménye megjegyzi, az almalésűrítmény a legolcsóbb alapanyag a gyümölcslé-tartalmú italokban, amelyek egyre népszerűbbek világszerte. Emellett az is növelheti az alma keresletét, hogy idén valószínűleg gyenge lesz a narancstermés. Továbbá tavaly negatív csúcsot döntött az almatermés Kínában.
Viszont a szakemberek felhívták egy kockázati tényezőre is a figyelmet. Az ipari alma drágulása lassíthatja az átállást a jobb minőségre, és ha megint visszaesik a kereslet a léalmára, az újra veszteséget termelhet. Emiatt a szakértők azt tartanák hosszú távon a legjobbnak és legfenntarthatóbbnak, ha a piaci folyamatok elvezetnének az ipari és a frisspiaci alma termelésének elkülönüléséhez, ami számos más gyümölcsnél már megtörtént.
Egyébként az idén átlagos almatermés várható Magyarországon. Viszont az átlagosnál több a vihar- és a jégkár, ami jellemzően nem mennyiségi, hanem minőségi kár. Tehát csökken az étkezési, de növekszik az ipari alma árualapja. Továbbá jelentősebb a varasodásfertőzés is, ami szintén az élelmiszeripari feldolgozás felé tolja a termést. Mindezek fényében idén 500-550 ezer tonna közötti almatermésre számítanak, melyből 400-430 ezer tonna lehet ipari, 100-120 ezer tonna pedig étkezési alma.
