Sok gondot okoz a magyar almatermesztők számára a szélsőséges időjárás, a védekezés ellene pedig rendkívül drága fejlesztéseket igényel. Egyébként is elszálltak a termelés költségei, amit csak nagyon lassan tudnak érvényesíteni az árakban a gazdák.
Almás nemzet vagyunk
A hazai almafogyasztás 80-85 százalékát a magyar almák teszik ki. Legnagyobb mennyiségben Gála, Golden, Jonagold, Idared és a Red Delicious kaphatóak a piacokon. Ezek a fajták jelentik a magyarországi termelés 80-90 százalékát – áll az agrárszektor.hu almaágazatról szóló cikkében.
Az, hogy más országokból is érkezik alma, alapvetően a választékbővítés célját szolgálja, vagyis olyan fajtákat importálnak a távoli országokból, amelyek hazai termelésből nem elérhetők
- nyilatkozta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint a hazai átlagos almafogyasztás éves szinten 11-12 kg/fő, vagyis összesen 110-120 ezer tonnára tehető. Ennek azonban csupán kis részét képezik a bio gyümölcsök.
A bio alma fogyasztás néhány százalék a hazai almafogyasztásból. Az alacsony fogyasztási szint oka alapvetően az árban és a jövedelmi helyzetben keresendő. Az európai uniós országok biotermék-fogyasztására végzett elemzéseink egyértelműen azt mutatják, hogy nagyon szoros összefüggés van a biotermék-fogyasztás szintje és a háztartások jövedelme között. Mivel nálunk EU-s összehasonlításban az egy főre eső jövedelmek relatíve alacsonyak (a folyamatosan és jelentősen növekvő bérek ellenére is), a biotermék-fogyasztás is alacsony szintet képvisel
- vélekedett Apáti Ferenc.
Nehezen érvényesíthető a termelési költség az árban
Nagyjából 40-50 százalékkal emelkedtek az almatermelés költségei az elmúlt 2-3 évben. Azonban ennél is nagyobb hatással van az gyümölcs árára az adott évben termelt mennyiség. Az almapiac keresleti oldalról stabil, a kínálat mennyisége azonban évről évre változhat, annak függvényében, hogy kedvezett-e az időjárás a termésnek.
Apáti Ferenc szerint az önköltség növekedésének jellemzően 2-3 évre van szüksége ahhoz, hogy érvényesíteni lehessen a piaci árakban, így a mostani költségnövekedés egy darabig kevésbé lesz érezhető. Azonban az ideális ár jelenleg az alma 2020-as árszintje lehet. Az az ősz egy elég gyenge termést hozott, ezért magasan volt a gyümölcs ára.
Az almatermesztés legnagyobb kihívása
Az alma legnagyobb terméskiesését a tavaszi fagykárok okozták hazánkban az elmúlt évtizedben. Korábban az almáskertjeink csupán 5-10 százaléka volt védett a hideg ellen. A közelmúltban azonban javult az arány, hiszen pályázat nyújtott és nyújt segítséget a fagy elleni védelem kiépítéséhez.
Vannak hatékony fagyvédelmi technológiák - a leghatékonyabbak a korona fölötti fagyvédelmi öntözés, a paraffingyertyás hőtermelés és a szélgépek -, azonban általános igazság az, hogy ami hatékony, az drága, ami viszont olcsó, az nem elég hatékony. Továbbá hangsúlyozni szükséges, hogy vannak olyan típusú fagyok (például az erősebb légmozgással járó szállított fagyok), amelyek ellen semmilyen védekezési lehetőség nincs
- tájékoztatott a szakember.
Apáti Ferenc elmondta, hogy az aszályos időszakok ellen az öntözésfejlesztés jelentene megoldást, a jégeső ellen pedig a jéghálók nyújthatnának biztos védelmet. Azonban ezekkel együtt is gondokat okozhat a napsugárzás okozta napégés, vagy például az különösen csapadékos időjárás miatt kialakuló gombás megbetegedések.
Egy korszerű, intenzív almaültetvény létesítésének költsége 8-10 millió forint lenne hektáronként, öntözés nélkül, de támrendszerrel együtt. Ehhez képest a jégháló-rendszer plusz beruházási költsége még plusz 5-6 millió forint hektáronként, az öntözés további 1,5-2,0 millió forint/ha, valamint a fagyvédelmi technológia létesítése plusz 2-4 millió forint/ha
– írja a szakemberre hivatkozva a portál.
