A világ legdrágább almáinak darabjáért több ezer forintot is elkérhetnek. Ezen fajták közé tartozik a Fekete Gyémánt is, mely a dúsgazdagok egyik ritka és kedvelt csemegéje Ázsiában. Azonban nem ez az egyetlen különleges és/vagy méregdrága gyümölcs a kontinensen.
Több ezer forintot egy almáért?
Nagyjából 7500 féle alma létezik a világon. Ezek közül Black Diamond-nak, azaz Fekete gyémántnak nevezik azt a fajtát, amelyik a világ legdrágábbjának számít jelenleg. A Black Diamond Tibetben terem és könnyen felismerhető fekete héjáról. Ropogós és édesebb más almáknál, hiszen igen gazdag természetes cukrokban – írja a magyarmezőgazdaság.hu.
Rendkívül magas áron kínálják, hiszen nagyon rendhagyó körülmények között terem. Termőterülete 3100 méter magasságban van, ahol sok a napfény. Meleg van napközben, éjjel viszont akár fagypont alá is süllyedhet a hőmérséklet. A gyümölcs héjszíne azért sötét, szinte fekete, mert rengeteg UV sugárzást kap. Az ilyen körülményeket nem lehet máshol mesterségesen előidézni. A gyümölcs árát növeli az a tény is, hogy a fája az átlagos 2-3 év helyett az ültetése után akár 8 évvel fordul csak termőre. A termés ráadásul rövid ideig áll el: a szedést követően körülbelül két hónapig értékesíthető.
Jogos a kérdés, hogy ezen tények ismeretében mennyibe kerülhet ez a fajta alma. Eláruljuk: 6-7 ezer forintba. De nem kilója, hanem darabja! Nem csoda tehát, hogy az éves termés zömét kínai luxushotelekben értékesítik.
A prémium szőlő sem olcsó Ázsiában
Azonban nem csak az almafajták között találni szuperdrága gyümölcsöket Ázsiában. Ebben a cikkünkben írtunk a Ruby Roman nevű szőlőről, amiből egy szem akár 400 dollárért is elkelhet!
A Ruby Roman több szempontból is különleges. Egyrészt a Ruby szőlőszemek négyszer akkorák és jóval édesebbek, mint egy átlagos szőlőszem. Másrészt a világ legdrágább szőlőjéről beszélünk, amelynek egyetlen fürtje 2020-ban egy árverésen 12 ezer dollárért, azaz nagyjából négymillió forintért kelt el.
A gyümölcsöt csak és kizárólag az Isikava prefektúrában termesztik, többnyire üvegházakban, ahol jobban kontrollálhatják a környezeti hatásokat. A termelők minden egyes szőlőszemet gondosan felügyelnek, hogy egy fürtben minden szem teljesen egyforma legyen. A megfelelő méret eléréséhez szőlőritkító berendezéseket és ollókat használnak.
Óriási szerepe van a fénynek is, amelyet levelek hozzáadásával vagy eltávolításával szabályoznak. A prefektúra gazdái egy informatikai magáncéggel közösen még egy speciális programot is kifejlesztettek, amelynek segítségével meghatározhatják, hogy éppen mennyi fényre van szükségük a szőlőszemeknek.
Egy másik fontos tényező a hőmérséklet, amelyet az üvegházak oldalainak és tetejének kinyitásával szabályoznak. A cél, hogy minél hűvösebb és szellősebb környezetben növögessenek a fürtök.
Rengeteg munka van a Ruby szőlővel, de még a komoly erőfeszítések ellenére is nagyon sok szőlőszem egész egyszerűen nem éri el a minimum követelményeket. Ennek következtében igen limitált a Ruby-utánpótlás a piacon. A tisztánlátás kedvéért: 2020-ban 25 ezer fürtöt bocsátottak áruba, ami elenyésző mennyiség Japán 163 ezer tonnás éves szőlőterméséhez képest. Ettől függetlenül megéri bíbelődni az óriásszőlővel.
Ha a méret és az ízvilág tökéletes, még akkor sem dőlhetnek hátra a termelők, ugyanis a szőlőszemek színe is sokat számít. Ha szemek megjelenése beleesik egy szűk színskálába, akkor egy fürtöt akár 450 dollárért is el lehet adni.
Az értékesített fürtök 90 százaléka kiváló minősítést kap, ezek piaci ára 90 és 140 dollár között mozog. A maradék szűk 10 százalék a „speciálisan kiváló" minősítést kapja, ezek már 180 dollárnál kezdődnek, és mint említettük, a 450 dolláros árat is elérhetik. Létezik azonban még egy kategória: a prémium.
Évente csupán egy, jó esetben kettő fürt felel meg a prémium minősítésnek. Egy prémium szőlőfürt alsó hangon 1000 dollárt, azaz nagyjából 326 ezer forintot is megér. Persze ez csak az induló ár, ugyanis különlegességük miatt a prémium szőlőket többnyire árverésre bocsátják.
Ahogyan cikkünkben már említettük, 2020-ban kelt el az eddigi legdrágább Ruby Roman szőlő, amelyet 12 000 dollárért vásároltak meg.
Ennyit ér a körte atomkatasztrófa után
Még egy érdekes hírrel szolgáltunk a közelmúltban az ázsiai gyümölcsök kapcsán. Ebben a történetben azonban nem rekordárakról szól, hanem arról, hogy mennyit érhet egy kiló gyümölcs, ha atomkatasztrófa sújtotta vidékről származik. Fukushima híres körtéivel ugyanis ez a helyzet.
Helyi gazdák ugyanis most azért aggódnak, mert Japán azt tervezi, hogy az előírt tisztítási folyamatok után 2023-ban egymillió tonna vizet enged a fukushimai reaktor tározóiból a Csendes-óceánba, ugyanis az erőmű hamarosan eléri a kapacitását. Ez bevett szokás az atomerőművek működésében, Japán döntését Kína és Dél-Korea kivételével nemzetközi szinten is támogatják. Nem úgy a helyi gazdálkodók, akik aggodalmukat fejezeték ki a megtisztított víz visszaengedésének várható piaci hatása miatt.
„Végre azt tapasztalhattuk, hogy a katasztrófát követő zuhanás után az áraink visszaálltak a normális szintre, de a szennyezett, majd megtisztított víz kiengedése miatt ismét veszélybe került a termékeink hírneve”
- kommentálta a híreket Hiroaki Kusano, a helyi mezőgazdasági szövetkezet alelnöke.
A 2011-es nukleáris katasztrófa után egészen 2020-ig kellett várni, hogy a fukushimai körték kilogrammonkénti átlagára elérje az 506 jent (1387 forint), ami 10 évvel ezelőtt a körülmények miatt 184 jenre (504 forint) zuhant.
Fukusimában található ugyanis Japán negyedik legnagyobb körtetermő területe, ahol évente több mint 13 ezer tonna gyümölcsöt termesztenek. A termelők napjainkban is nehéz helyzetben vannak. A helyi körték a kiszállítás előtt többszörös radioaktivitás-ellenőrzésen esnek át, a gazdálkodók és a prefektúra szakemberei is rendszeresen tesztelnek. Mindezek mellett a japán vásárlók híresen válogatósak, így az erőmű terve nem igazán népszerű.
