A Magyarországon is termesztett spirulin alga biotrágyázásra is alkalmas lehet.

A műtrágya algával való helyettesítését javasolják kutatók. A megoldás Magyarországon sem elvetendő, hiszen modern algaüzemünk már létezik Szeged térségében. Különösen a mostani műtrágya-válság miatt lehet megfontolandó a felvetés.


A műtrágyát is helyettesíthetjük algával

Az egyre dráguló műtrágya helyett alga használatára hívják fel a figyelmet kutatók – írja az ResearchGate.net. Az algát jelenleg elsősorban az élelmiszeripar hasznosítja világszerte, azonban jelentős kutatások és fejlesztések történnek alga bevonásával az építőiparban is, azon belül a zöld-technológiák területén. Mindezek mellett a műtrágyaválság kitörése óta a talajerő-utánpótlás területén is egyre gyakrabban kerül a figyelem középpontjába az alga – okkal, hiszen részben vagy egészben képes lehet kiváltani a műtrágya használatát.

A precíziós gazdálkodás és az élelmiszerbiztonság a cikk szerint nem engedheti meg talajerő-utánpótlás legfontosabb eszköze beszerzésének az akadozását. Ha problémák vannak a műtrágya-utánpótlásával, érdemes lehet kísérletezni azt kiváltó anyagokkal - így jön képbe az alga. Egyebek között másodlagos tápanyagokat tartalmazó szennyvízben is előállíthatóak az algafaunák, amelyek elméletileg remekül alkalmazhatóak biotrágyaként. Ennek gyakorlati megvalósítása azonban még néhány technológiai akadályba ütközik.

Már valóság a magyar alga

Hiába nincs tengerpartunk, idén a magyar gazdák számára is elérhető közelségbe került az alga alkalmazása. Május végén számolt be róla a Híradó.hu, hogy Európában egyedülálló technológiát alkalmazó algatermesztő üzem épült a Csongrád-Csanád megyei Tiszaszigeten.

Az általuk előállított spirulina algát az élelmiszeripar is hasznosítja, azonban alkalmazható az állatok takarmányozásához is, annak magas fehérjetartalma és antioxidáns hatásai miatt. Alkalmas emellett a termőtalaj minőségének javítására és lombtrágyázásra is. Előnyei között szerepel, hogy növelheti a növények vízfelvevő és szárazságtűrő képességét, valamint javíthatja a terméshozamot is.

A tiszaszigeti alga ráadásul a szakértők szerint jobb minőségű lehet, mint az import. Ennek egyik oka, hogy például a kínai nyílt medencés tenyésztéssel szemben itthon zárt reaktorban történik az alga előállítása, amelybe semmilyen szennyeződés nem juthat be.

Gondok a műtrágya piacán

A magyar mezőgazdaság számára valóban hasznos lehet az alga földjavítóként való hasznosítása, a közelmúlt eseményeinek a tükrében. Ahogyan arról a Haszon.hu is beszámolt, komoly problémák ütötték fel a fejüket a magyar műtrágya-ágazatban. A napokban Nagy István agrárminiszter is nekiment Bige Lászlónak, akit a szakma gyakran csak a Műtrágyakirályként emleget. Ahogyan a tálcavezető fogalmazott:

„A baloldali milliárdos ellehetetleníti a magyar mezőgazdaságot. A Nitrogénművek Zrt. a piaci helyzetét kihasználva mesterségesen tartotta drágán a műtrágya árát és most korlátozná a gazdákat a hozzáférésben.”

Nagy István szerint felbecsülhetetlen kárt okozott a magyar gazdáknak és fogyasztóknak Bige László műtrágyakartellezése, ezért határozott álláspontra helyezkedett: a gazdálkodók és a magyar családok érdekében minden lehetséges eszközt be kell vetni a biztonságos magyarországi műtrágyaellátás kapcsán.

A Nitrogénművek sem hagyta szó nélkül a vádakat:

”A társaság már jóval korábban, szeptember végén jelezte aggodalmát a piaci instabilitás és a felmerülő kockázati tényezők miatt, megkeresve az Agrárminisztériumot és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát. Ennek ellenére a vállalatot, mint egyedüli nitrogénalapú műtrágyagyártót és jelentős forgalmazót, semmilyen egyeztetésre nem hívták meg”

-írta pénteki közleményében a cég.

A Nitrogénművek Zrt. biztosítja minden ügyfelét és partnerét, hogy a cég eleget tesz vállalásainak, és mindent megtesz a hazai és külföldi piac kiszolgálásáért. A vállalat 2021.november 1. és 23. között 89 ezer tonna műtrágyát szállított közvetlenül csak a hazaivégfelhasználóknak, miközben ugyanebben az időszakban 87 ezer tonnát gyártott. További részletek ITT. A GVH és a Nitrogénművek összecsapásáról pedig ITT találtok további részleteket.


The Conversation

Ne hagyd ki!