Heteken belül érezhető hatása lehet a hazai műtrágya-kereskedők ajánlataiban annak, hogy az összes jelentős piacon nagyot csökkent a granulált karbamid és a foszfor ára márciusban az áprilisi szállítási időpontokra.
Olcsóbb lehet a műtrágya
A márciusi átlagártól 40 dollárral volt alacsonyabb az áprilisi szállítású karbamid ára a legközelebbi exportkikötőkben az előző hónap legvégén. Ennek az egyik legfőbb oka, hogy India 750 ezer tonna karbamidot készül beszerezni, ami növeli az exportáló országok közötti árversenyt. Emellett a harmadik hónapban sem volt tetemes, áprilisban pedig jellemzően csökken a műtrágya kereslete Európában.
A helyzet Brazíliában sem jobb, ami különösen rossz hír az orosz exportőröknek, akik így az öreg kontinens mellett Dél-Amerikába sem igazán tudnak szállítani. Mindez jelentős tárolási problémákat is okoz az ammónium-nitrátnál. Ebből következik, hogy az ára - illetve a mészammon-salétromé is - nyomás alatt van Európában az Agrarheute szakértőjének elemzése szerint.
A foszfortartalmú műtrágyák árszintjét pedig elsősorban az befolyásolta, hogy a világ legnagyobb diammónium-foszfát (DAP) exportőre - vagyis Kína - újra szállít. Ez az Egyesült Államokban a DAP áresését okozza. Illetve számítani lehet rá, hogy hatással lesz az európai piacra is.
A Mezőhír megjegyzi, a kálium árában nincs változás.
Több mint tíz éve nem történt ilyesmi a magyar termőfölddel
Ha a műtrágyapiacnál járunk, ejtsünk néhány szót a hazai földpiacról is. Tavaly megtört a több mint egy évtizede tartó, évi 10 százalék körüli áremelkedési trendje. A termőföld hektáronkénti átlagára 2023-ban 2,172 millió forintra csökkent az előző évi 2,186 millió forintról - összegezte éves földpiaci elemzésének következtetéseit februárban az Agrotax Kft.
A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2022-ben lépte át a lélektani 2 millió forintos szintet. A legmagasabb átlagár, hektáronként 2,6 millió forint továbbra is Közép-Magyarországon volt, nem sokkal lemaradva az alföldi régió következett, 2,5 millió forinttal. Kétmillió forint alatti átlagár (1,876 millió forint) volt jellemző a Nyugat-Dunántúlon, míg a legalacsonyabb, hektáromként 1,733 millió forint Észak-Magyarországon alakult ki.
Sáhó László, az Agrotax Kft. ügyvezetője a stagnáló árakat azzal magyarázta, a korábbiaknál nagyobb mértékben jelentek meg kisebb és gyengébb minőségű és ezért alacsonyabban árazott földek a piacon. A legkelendőbb művelési ágban, a szántóföldnél megmaradt az emelkedés, de csak kisebb mértékben. Középtávon a dinamikus emelkedő trend megmaradhat - tette hozzá.
A termőföldek piaci forgalma tavaly 26 százalékkal, 29 127 hektárra nőtt, ezzel szinte teljes egészében ledolgozta a 2022-es meredek visszaesést és visszatért a 2021-es szintre. A szántók átlagára 3,8 százalékkal, 2,419 millió forintra nőtt. A Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl régiókat leszámítva mindenhol emelkedtek az árak.
A szántók haszonbérleti díja tavaly átlagosan 11,7 százalékkal, 96 756 forintra emelkedett. A Dél-Alföldön volt a legmagasabb (103 354 forint per hektár), míg a legalacsonyabb Észak-Magyarországon (83 333 forint per hektár). A gyümölcsösök országos átlagára 3,976 millió forint volt hektáronként, a szőlőké 3,668 millió forint, míg a gyep és az erdő hektáronkénti átlagára 1,653 millió, illetve 1,307 millió forintot tett ki.
