Az elmúlt hetek csapadékos időjárása fokozatosan mérsékelte, majd az Alföld középső tájainak kivételével a legtöbb helyen meg is szüntette az aszályt hazánkban. A múlt hét második felében is jelentős mennyiségű eső esett az északkeleti, illetve délkeleti területeken, ami sok szántóföldi növénynek létfontosságú volt.
Így áll a növénytermesztés hazánkban
A napraforgó és a kukorica betakarítása egyaránt folyamatban van, előbbi növény esetén már a végéhez közelít, utóbbit pedig sokfelé már a nyáron lesilózták. Nyugaton, délnyugaton, ahol a nyár első felében még aránylag kedvező volt a talajnedvesség, nem annyira rossz a termés, mint a keleti országrészben, ahol nagy területen egyáltalán nem termett semmi. Miskolc térségében többnyire egy-egy cső van a kukoricán, ezek pedig jellemzően rövidek és hiányosan berakódottak. Az elmúlt hetekben érkezett csapadék a napraforgónak és a kukoricánk már nem számított. A frissen elvetett repce azonban szépen sorol már, és az őszi kalászosok későbbi vetéséhez is nagy szükség van a talajok nedvesedésére. A csapadékos, eddig meleg időben azonban a gyomok is jelentős növekedésnek indultak, és a növényi kórokozóknak is kedvezett a megnövekedett páratartalom – írja a met.hu.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1500 és 1650 foknap között alakulnak, ami a kukorica beéréséhez bőven elegendő. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek többnyire 90-130 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 120-180 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál és az ilyenkor szokásosnál körülbelül másfél-két héttel korábban következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidültek a fázisok a kényszerérés miatt.
Így alakult az elmúlt napok időjárása
Az elmúlt egy hétben változékony, többször csapadékos időben volt részünk, de a csapadék területi eloszlásában igen nagy változékonyság mutatkozott. Míg az északkeleti és a délkeleti országrészben 30-70 mm eső esett, az északnyugati tájakon és a Kaposvár – Paks –Szolnok vonal tágabb térségében jellemzően csak 1-3 mm-t mérhettünk a múlt hét második felében. Hétfőtől jelentősen csökkent a csapadékhajlam, csak kevés helyen fordult elő gyenge eső, zápor. Az augusztus közepe óta lehullott csapadék az ország nagy részén már meghaladja a sokéves átlagot, jellemzően 30 és 80 mm között alakul, de a keleti tájakon többfelé 100 mm-nél is több esett. A felszín közeli talajréteg a legtöbb helyen alaposan átnedvesedett, és egyre többfelé jut a középső és mélyebb rétegekbe is a nedvességből, bár a fél méternél mélyebb talajrétegekben továbbra is jelentős a nedvességhiány. Az aszály területi kiterjedése és mértéke jelentősen csökkent az elmúlt egy hónap folyamán, már csak az Alföld középső és a Dunántúl délkeleti részén jellemző.
A hőmérséklet vasárnap óta néhány fokkal visszaesett a megelőző időszakhoz képest, és keddig 22-24 fokos maximumok voltak jellemzőek, kedden hajnalban pedig a felhőtlen tájakon 10 fok alá hűlt a levegő. Szerdán átmenetileg visszatért a nyár, és - az északkeleti országrész kivételével, ahol 20 fok sem volt - az ország jelentős részén 25-30 fokig melegedett a levegő.
