A hét első felében várható további záporok, zivatarok következtében többfelé lesz jellemző a talaj víztartalmának határozottabb növekedése. Ugyanakkor az érkező zivatarokat károkozó szél, néhol jégeső is kísérheti.
További heves zivatarok várhatók
A következő napokban egy hullámzó frontrendszer határozza meg időjárásunkat. Mától nyugatról kelet felé helyeződő zivatarzóna vonul át fölöttünk, melyben a helyenként heves zivatarokat felhőszakadás, jégeső és erősen viharossá fokozódó szél is kísérheti. Este újabb zivatarok érkeznek főleg a déli és keleti országrészbe, majd szerdán napközben többfelé, estétől már csak a keleti országrészben várhatók további zivatarok. Csütörtök estére keleten is stabilizálódik a légkör, elvonulnak a zivatarok, addig azonban összességében a Dunántúlon 10-25 mm, a Dunától keletre 20-40 mm csapadék valószínű nagy területi változékonyság mellett. A Dunántúlon már csütörtöktől, keleten péntektől szárazabbra fordul időjárásunk, csak elszórtan alakulhat ki egy-egy zápor, zivatar a hétvégén.
A hőmérséklet fokozatosan visszaesik a hét első felében. Ma északnyugaton már csak 25 fok köré, míg az Alföldön még 30-35 fokig melegszik a levegő, majd szerdán a tartósabban csapadékos területeken alig lesz több 20 foknál, míg máshol 25-28 fokot mérhetünk. Csütörtökön lesz a leghűvösebb, ekkor nagy területen 25 fok alatt maradnak a maximumok, majd péntektől melegedés kezdődik, és a hétvégén 30 fok köré melegszik a levegő – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Így alakult az előző napok időjárása
A mögöttünk álló héten jellemzően a nyugati, délnyugati és az északkeleti országrészben fordultak elő több alkalommal is záporok, zivatarok. Ez alól a pénteki és a vasárnapi napok jelentettek kivételt, mert utóbbi országszerte száraz idővel telt, a múlt pénteken viszont hazánk nagy részét érintették kisebb-nagyobb mértékben zivatarok, melyeket a déli országrészben helyenként károkozó szélvihar kísért. Így az elmúlt tíz napban összességében sokfelé hullott hazánkban 5-20 mm közötti csapadék, a Dunántúl déli, délnyugati tájain valamint északkeleten többfelé ennél jóval több is esett, azonban az Alföld középső tájai csaknem teljesen szárazon maradtak. Az elmúlt tíz és harminc napos csapadékösszeg is jelentős hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén, előbbi nagy területen 10-25 mm, utóbbi 20-40 mm közötti. Többlet a már említett délnyugati és északkeleti országrészre jellemző, ahol a talajok nedvességtartalma is kedvezően alakul. Ugyanakkor az Alföld jelentős részén, Budapest környékén, és helyenként a Dunántúl keleti és északi tájain is meglehetősen száraz a felső fél méteres talajréteg, és aszály jelei mutatkoznak. Nyári szántóföldi növényeink a mélyebb talajrétegekből tudnak nedvességhez jutni, ahol még kielégítő a víztartalom.
A hőmérséklet a múlt hét elején tapasztalt forróság után, a hét közepén fokozatosan esett vissza, a legtovább a délkeleti országrészben tartott a hőség, de szombaton már csak 26-30 fok között alakultak a maximumok, és a napi középhőmérsékletek is 23-23 fokra csökkentek a hétvégén, éjszakánként felfrissült a levegő.
Mi a helyzet a mezőgazdasági területeken?
A kalászosok és a repce betakarítása már a legtöbb helyen befejeződött, a búza aratása is a végéhez közelít. A tarlók tárcsázása is sokfelé megtörtént már. A meleg, száraz napokon jól lehetett haladni a munkákkal.
A kukorica és a napraforgó a legtöbb helyen szépen fejlett. A kukorica a virágzás vége – szemfejlődés állapotában van, a napraforgó jellemzően még virágzik, de már elvirágzott táblákat is látni. Egyelőre a mélyebb talajrétegben még országszerte találnak vizet, de főleg az Alföldön több csapadékra lenne szükség az optimális fejlődésükhöz (júliusban 100 mm csapadék lenne számukra ideális).
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 810 és 950 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg. A tavalyi évhez képest 50-100 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest viszont már csak 10-40 foknap, az elmúlt időszakban sokat csökkent. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai pár nappal később következnek be a szokásosnál.
