Hét és fél ezer hektáron termesztik, fűszer és gyógynövény is egyben.
A növényről
Az édeskömény, amely ánizskaporként vagy a Balaton déli részén vezérkaporként is ismert, olyan lágyszárú, meleg- és napfénykedvelő, többéves növekedésű növény, amely az ernyősök családjába tartozik. Zöldes vagy barnásszürke színű termése mindössze pár milliméter széles és 6-10 mm hosszú, a csúcsán keskenyedő ikerkaszat. A termésekben felhalmozódó illóolaj tartalma 2-6% körül mozog, amely mellett zsíros olajokat és fehérjét is tartalmaz. A növény orsószerű gyökere akár két méter mélyen is a talajba hatol. Hamvaszöld színű, többszörösen összetett levelei és élénksárga, apró virágai vannak, virágzata kétszeresen összetett lapos ernyő.
„Tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású vályog- vagy homokos vályogtalajon jól termeszthető. Csírázáskor, valamint a szárba indulástól a virágzásig a legnagyobb a vízigénye. Emellett virágzás alatt a hűvös és az esős időt nem kedveli, ekkor ugyanis nem megfelelő a terméskötés” – mondta Kerekes Balázs, a Vitafer Hungária Kft. munkatársa.
A köménymagnak gyulladáscsökkentő, emésztésjavító, stimuláló és görcsoldó hatása is ismert. Emellett nagy mennyiségben tartalmaz vasat, rezet, kalciumot, káliumot, mangánt, szelént, cinket, magnéziumot, valamint A-, C-, E- és B-vitaminokat is.
Édeskömény a nagyvilágban és hazánkban
Napjainkban az édesköményt a világ valamennyi mérsékelt, illetve meleg éghajlatú vidékén termesztik. A legtöbbet Franciaországban és Bulgáriában, de Németországban, sőt Egyiptomban is jelentős területen.
„Hazánkban, az elmúlt években a vetésterületi megoszlás a zöldségféléknél nem változott. Ennek megfelelően csemegekukoricát és zöldborsót vetettek 2023-ban is a legnagyobb területen. Előbbit 31,9 ezer, utóbbit pedig 18,4 ezer hektáron. Ezek a 63%-át adták az összes zöldségterületnek. A harmadik legjelentősebb növény viszont az édeskömény volt, amelyet 7,5 ezer hektáron termesztettek” – emelte ki a Vitafer Hungária Kft. munkatársa.
Magyarországon korábban kis kultúrának számított az édeskömény termesztése. A változó időjárás, illetve gazdasági problémák miatt a vetésterülete azonban ugrásszerűen növekszik.
Mi várható a 2024-es évben?
A változásokat nagyban befolyásolhatják a pályázatok, támogatások és a külföldi piacok bővülése,ó és a felvásárlás is.
„Az édeskömény ültetvényeknél a gazdák számolnak azzal, hogy az időjárási anomáliák miatt nem minden évben jelentős a termés, 2023-ban például a csapadékos idő nem kedvezett a növénynek, ezért alapvetően rossz termést könyveltek el a gazdák” – tette hozzá Kerekes Balázs.
2023-ban az ökológiai gazdálkodásban az édesköményt gombabetegségek is erősen fertőzték. Ezen felül a kedvezőtlen időjárás a virágzást sem segítette, rosszul kötöttek a növények, illetve hamar kiperegtek. Ráadásul gazdaságosan Magyarországon támogatások nélkül még nem túl kifizetődő édesköményt termeszteni. A technológiák fejlődése a mezőgazdaságot is nagyban befolyásolja, így e téren akár pozitív előmozdulás sem kizárt belátható időn belül. Az elvetett édeskömény kelése utáni gyomszabályozása ökogazdálkodásban gyomfésűzéssel azonban már ma is rendkívül célravezető.
„A 2024-es évben is érdemes időben tájékozódnia a gazdáknak, valamint szükség szerint szaktanácsadást is kérni. Vannak ugyanis olyan termékek, amelyek akár ökológiai gazdálkodásban is jól alkalmazhatóak. Például segítik a növények tűrőképességének növelését, ezáltal pozitív hatást gyakorolhatunk rájuk” – hangsúlyozta a Vitafer Hungária Kft. munkatársa.
