Így lesz egymilliárd forint egyetlen tweetből: a tokenek szép új világa érthetően

Több tízmilliárdos ügyletek, digitális aukciók, érthetetlen informatikai szakzsargon. Bonyolultnak tűnik a „nem helyettesíthető tokenek" világa, segítünk tisztázni a fogalmakat.


893 200 000 forintért kelt el a Twitter alapítójának az első tweetje! Zengett a hírtől nem csak a külföldi, de a hazai sajtó is. Na de várjunk… Mennyiért? A kinek a mije? Ezekre fogunk most magyarázatot adni nektek, hisz az egész világ digitális és pénzügyi szereplői NFT lázban égnek.

Mi az az NFT?

Non fungible token. Nagyjából annyit tesz, hogy nem helyettesíthető token. A token szót nehéz lenne magyarra fordítani, nem is igazán szokás, ugyanis lényegében bármit takarhat, ami digitális. Legyen szó egy műalkotásról, ami a való életben egy festménynek felelne meg, animált GIF-ekről, videójátékokban fellelhető „tárgyakról", vagy akár az előbb említett tweetről, ami egy manapság hihetetlenül népszerű közösségi média platform első bejegyzése volt magától a tulajdonostól.

A lényeg a nevében rejlik: nem helyettesíthető. Maga a technológia igen hasonló a kriptovalutákhoz. Itt is blockchain biztosítja a tulajdonos biztonságát és lenyomozhatóságát (erről hamarosan bővebben is értekezünk), ám van egy nagy különbség: míg például 1 bitcoint bármikor elcserélhetünk egy másik bitcoinra, addig ezeknek pont abban rejlik a varázsuk, hogy nincs még egy olyan, mint amit megvásároltunk. Tehát nem helyettesíthető. Legalábbis jobbesetben, ugyanis itt is vannak átfedések.


​Mire való a Blockchain?

Ezt a technológiát magyarul blokkláncnak hívjuk. Beszédes neve van, ugyanis ez egy blokkokból álló hálózat. Egy forradalmi megoldás, ami elsődlegesen a Bitcoin, majd más kriptovaluták alapja volt, manapság viszont számos területen kezd egyre elterjedtebbé válni. A kezdetekben csak adatokat tároltak a blokkok, manapság viszont már futtatható programokat is.

Alapvetően, nagyon lecsupaszítva, ez a technológia teszi lehetővé a biztonságot és a visszakövethetőséget. Egy nyilvános főkönyvként működik, amely tartalmazza az összes tranzakciót és adatot az aktuális területről. Bárki csatlakozhat a hálózathoz, kezdeményezhet tranzakciókat, és hitelesítheti is azokat, blokkok létrehozásával.

Ezzel egy elosztott hálózat jön létre, aminek következtében a tárolt adatok feltörhetetlenek és meghamisíthatatlanok. Ezért van az, hogy pontosan vissza lehet követni, hogy például kinek mennyi Bitcoinja van. Nincs egy központi szerver, amit ha megtámadnak elvész minden információ. Ugyanis minden egyes blokk, amely szerte a világon a hálózat része, tárolja ezeket az infó-morzsákat.

Természetesen ebből a lakosság is profitálhat, elég egy többszázeres bányászgépet vásárolnunk, amelyet beáldozunk egy blokknak, cserébe viszont csepegtetnek vissza például kriptovalutát. Az NFT is ezt a rendszert használja, így nem fordulhatnak elő hamisítások.

Nagyon magas szinten a nem helyettesíthető tokenek az Ethereum kriptovaluta blokkláncának a részei, ugyanis ez támogatja az NFT-ket. Természetesen más láncok is kiterjeszthetik a hálózatukat a saját tokenjeikre.

​Nézzünk néhány példát!

Mit említettük, bármi lehet ilyen token, ami digitális, még a saját, letöltött agyunk is amit mesterséges intelligenciává alakítunk. Nemrégiben például a Twitter közösségi média oldal első bejegyzését vették meg 2,9 millió dollárért. Azért még fogjuk meg az állunkat, mert ez után fog leesni.

Leginkább arra használják ezt a technológiát, hogy digitális művészeti alkotásokat vásároljanak. Így lényegében olyan, minta festményeket vennénk, csak ezeknek nincs fizikai formájuk. Az egyik leghíresebb alkotó a Beeple művésznevet viseli. Hozzá fűződik az eddigi legnagyobb NFT tranzakció: az alkotását 69 millió dollárért vették meg. De Beeple nemcsak statikus dolgokat készít, az egyik animált alkotása nemrégiben 6,6 millió dollárért kelt el, erről van szó. És itt jön képbe a blockchain.

Felmerülhet ugyanis, hogy „hát én ezt simán le tudom tölteni, egy jobb kattintás, letöltés és kész, van 69 millió dollárom?" Sajnáljuk, de nincs. Ugyanúgy, ahogy a Mona Lisát is hamisíthatják, itt is megtörténhet ez. Viszont a blokklánc segítségével pontosan meg lehet határozni, hogy melyik az eredeti példány és az kinél található.

További példa egy 50 másodperces Grimes videó 390 ezer dollárért, vagy ez a Gucci szellem 3,6 millió dollárért. De beszélhetünk például olyanokról is, akik az általuk Youtube-ra feltöltött videók részleteit értékesítik így.

Például, ha a haszon.hu ilyen technológiákba bonyolódna, ezt a cikket is megvehetnétek. Szóval tényleg mindent, ami digitális.

​Kinek éri ez meg?

Elsősorban ez egy remek lehetőség a művészeknek. Manapság sok alkotó digitális ecsetet ragad, és egy-egy ilyen aukció során sokkal drágábban tudja értékesíteni a műalkotását. Üzlet is van benne, az előbbiek ezt meg is mutatták. Befektetésként is meg lehet vásárolni ezeket, remélve, hogy majd drágábban eladhatjuk őket. Vannak olyan művészek is, akik az eredetit alkotásukat jópénzért eladják, aztán csinálnak belőle sok-sok másolatot, azokat pedig olcsóbban, de tömegesen árusítják. Mindig meg lesz a blokkláncon az eredeti tulajdonos, de így még jobban ki tudják használni a művészetüket. Etikusság szempontjából ez már talán kérdéses.

​Hogyan vásárolhatok?

Fontos, hogy hivatalos csatornákon keresztül vásároljunk. Erre a célra már létrejöttek digitális piacok, ilyen például az OpenSea, a Rarible, vagy a Nifty Gateway. Ezek lényegében aukciós házként működnek. Ez egy újabb üzletág, ami profitál az NFT-őrületből. Ismeretlen, hivatalosan nem bejegyzett forrásból ne vásároljunk!

Valószínűleg egyre többen fogják engedélyezni, hogy ilyen tokenekkel fizethessünk, így vásárlóereje lesz, akárcsak a Bitcoinnak. Az, hogy meddig fog tartani ez az őrület, még kérdéses, ezt majd a piac eldönti. Az biztos, hogy jóval nehezebb, szinte lehetetlen ezeket az alkotásokat ellopni, illetve akár egy múzeumot is létre lehetne hozni velük. Sok lehetőség rejlik még bennük.

The Conversation

Ne hagyd ki!