A magyar valuta már jóideje gyengélkedik, a megtakarítások vásárló értékének megőrzéséhez elkerülhetetlennek tűnik, hogy a pénz egy részét valutában tartsuk.
Egyre csak gyengül
A forint hosszú évek óta megállíthatatlanul gyengül az euróhoz képest. 2008 nyarának elején még csak 236 forintot kellett adni egy euróért, 2022. október elején már közel 420 forint volt a keresztárfolyam, mostanság 400 forint körül áll a kurzus. Ám nemzeti valutánk nemcsak uniós közös pénzhez képest gyengül. Az elmúlt 5 évben az amerikai dollárhoz, az angol fonthoz vagy éppen a svájci frankhoz képest is 20-30 százalékot vesztett az értékéből. A befektetőket mindez érzékenyen érinti, hiszen a megtakarítások vásárlóértékének megtartásához elengedhetetlen, hogy a forintban számolt vagyon külföldi pénznemekben is tartsa az értékét.
Felmerül a kérdés: érdemes-e euróra, dollárra vagy svájci frankra váltani a pénzt? A magyar fizetőeszköz árfolyama ugyanis eléggé törékeny. Hiába, kis ország vagyunk, sok gazdasági problémával, gyakran tőlünk független, külföldi gazdasági-tőzsdei tényezők is hatnak a forint árfolyamára. Mint például idén augusztus első napjaiban, amikor a világon kisebbfajta tőzsdei pánik söpört végig. Ilyenkor a befektetők világszerte a biztonságosabb eszközök felé fordulnak. Márpedig a forint nem tartozik ezek közé.
A magyar gazdaság visszacsúszott a gödörbe, a forint kamatok nemzetközi versenyelőnye mára gyakorlatilag elolvadt. A magyar jegybanki alapkamat 6,75%, az amerikai 5,5%, az eurózónáé pedig 3,25%, ami elég csekély felár a jelentős kockázatokhoz képest. Mindezek hatására a befektetők szabadultak is a magyar eszközöktől, így a forinttól is, amelynek árfolyama hosszú idő után ismét 400 közelébe emelkedett az euróval szemben. Akinek viszont külföldi valutája volt, az megúszta a leértékelődést.
Megéri átváltani?
Jobban járnak, akik az elmúlt években euróban, dollárban, frankban vagy fontban tartották a pénzüket? Nem feltétlenül. Ez ugyanis attól is függ, hogy milyen hozamot tudtak elérni a forintról átváltott pénzükön. Számoljunk kockázatmentes hozamokkal! Ha az elmúlt 5 évet nézzük, 2019-ben már lehetett jegyezni a forint Állampapír Plusz kötvényből, ami évente növekvő mértékű, egészen 6 százalékig emelkedő hozamot fizetett. Ugyanekkor egy 5 éves német kötvény nemhogy nulla, de egyenesen negatív, -0,8%-os kamatot kínált, ezért ha akkor euróért vásárolt belőle az ember valamivel kevesebbet kapott vissza a futamidő végén.
Ha ehhez hozzá számoljuk az euró felértékelődést, forintban számolva összesen körülbelül 16% hozam üthette a markunkat, míg a „sima” forint állampapír valamivel többet hozott. A hasonló lejáratú amerikai kötvény 1,5% éves hozama ugyanakkor a dollár forinthoz képest mért erősödése miatt közel 30%-kal növelte meg 5 év alatt a befektetés forint értékét. A svájci frank a német kötvényhez hasonló nyereséget hozott, az angol pedig valahol félúton Európa és Amerika között.
Az tehát, hogy érdemes-e, és ha igen, mire átváltani nehezen megkeresett forintjainkat, két dologtól függ: ez egyik a pénzünkért most kapható forint, illetve euró, dollár, frank, vagy font kamat. A másik pedig, hogy a várható keresztárfolyamok hogyan alakulnak a következő években. Ennek a kettőnek az összege adja ki a végső eredményt. Az első kérdésre tudjuk a választ. Egy 5 éves futamidejű MÁP Plusz forint államkötvényt ma 6,73% hozammal lehet megvásárolni. Ez a futamidő végéig 39% hozamot jelent. Az irányadó német kötvény hivatalos hozama éves 2,2%, az amerikaié és az angolé 3,8%, így az 5 év alatti hozam utóbbinál 20% körüli, a németnél ennek úgy a fele.
Nem csak befektetés!
Szigorúan a számok alapján tehát akkor érné meg az átváltás, ha az euróhoz képest legalább 30%-kal, a dollárhoz képest minimum 20%-kal értékelődne le a nemzeti valutánk. Azaz egy euróért 500, egy dollárért 425 forintot kellene adni. Előbbi eddig csak a rémálmainkban jelent meg, utóbbira azonban 2022 őszén már volt példa. A fenti „árfolyamcélokat” persze 5 év alatt kellene elérni, így az ebből visszaszámolt, évi 3-4%-os átlagos forintgyengülés, azaz 420 forint körüli euró, 370 forintos dollár vagy 535 forintnyi angol font árfolyam, már nem is tűnik nagyon túlzónak. A keresztárfolyamok hosszú távú alakulását egyébként közgazdászok a két ország inflációja közti különbséggel szokták magyarázni és mivel Magyarországon a prognózis 4% körüli és a hivatalos cél is 3%, míg a fejlettebb országokban csak 2%, így pár százalékos leértékelődés ezen elv alapján is indokolt lehet.
Azonban a családi megtakarítások devizák szerint való diverzifikálása nem csak befektetés, de sokkal inkább biztosítás. Véd ugyanis az extrém történések negatív hatásai ellen. Biztosításra pedig szükség van, hiszen az elmúlt években egy volt csak biztos: a bizonytalanság. A 2020-ban kialakuló Covid-járvány mindenki életében mély nyomot hagyott, majd mikor már kezdtek begyógyulni a pandémia okozta „sebeink”, háborús konfliktus alakult ki Ukrajnában. Ez energiaválságot okozott, majd jelentősen hozzájárult a magyar inflációs rekord megszületéséhez is.
Ugyan jelenleg a magyar gazdaság épp a felépülés jeleit mutatja, de a jelenleg zajló háborúk eszkalálódása, vagy egy esetleges amerikai gazdasági recesszió visszavetheti a hazai gazdasági aktivitást, ami pedig meglátszódna a hazai fizetőeszköz teljesítményében is. Az elmúlt 17 évben a forint nem reagált túl jól a piaci megingásokra, a Covid járvány kezdetekor több mint 9%-ot sikerült a magyar devizának gyengülnie az euró ellenében.
Biztos pontok
Van azonban olyan ország, aminek a fizetőeszköze „menekülő eszköznek” tekinthető ezekben a turbulens időszakokban. Ez pedig nem más, mint Svájc. A franknak a2008-as válság alatt több mint 40%-kal, az orosz-ukrán háborús konfliktus kezdetekor pedig több mint 10%-ot sikerült erősödnie a forinthoz képest - hívja fel a figyelmet Béri Zsófia, a VIG Alapkezelő Magyarországon elsőként elindított Svájci Frank Rövid Kötvény befektetési alap portfólió menedzsere.
Svájc a világ egyik legstabilabb országa és a legfrissebb ranglista alapján Szingapúr után a világ második legversenyképesebb országa. Az infláció, azaz a pénz romlása minimális, és az ország hosszú távú politikai semlegességi politikája és fiskális körültekintése is hozzájárul a biztonságos menedék státuszához. Ezen kívül a Svájci Nemzeti Bank is elkötelezett a valutastabilitás fenntartása mellett, ha már az alpesi ország a világ leggazdagabbjainak egyik meghatározó „kikötője”.
Amerikai dollárba is érdemes fektetni. Ez a világ tartalékvalutája, amelyet a legtöbb központi bank és intézmény tart devizatartalékaként. Az USA domináns gazdasági helyzete és valutájának a globális kereskedelemben való széles körű használata miatt szintén biztonságos alternatíva, ráadásul a jegybank itt is szigorúan őrködik az infláció kordában tartásán. Az euró sem rossz ötlet, mert az uniós közös pénzt használó 20 ország nagy és diverzifikált egység, fejlett gazdaság, likvid pénz- és tőkepiaccal. Mindhárom deviza alkalmas rá, hogy csökkentse a forint leértékelődés negatív hatásait.
